Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Merinu Éva: Helvécia településtörténete 1891-1912

Helvécia településtörténete 1891-1912 287 A filoxéra leghatásosabb ellenszere tehát a kipusztult területek újratelepítése és új telepek létesítése volt. Hosszas kísérletezések után először Franciaországban ébredtek rá, hogy „a homokba plántált filoxérás szőlővessző hamarosan megszabadul a rátelepedett filoxérától". A bízvást jelentősnek nevezhető felismerés után „hatalmas arányokban indult meg a homokba való telepítés" - összegezte borászati szaklapunk a fordulatot a századfordulón.

1(

1 A telepítés arányai ott lehettek nagyok, ahol magas, 85%-nál magasabb kvarctartalmú, 35% alatti víztartó képességgel rendelkező, finom szemcsés immúnis homoktalaj állt rendelkezésre. Ebben a homokban ugyanis a filoxéra nem él meg, vagy ha oda is kerül, elpusztul, mert a könnyen omló homokban nem tud vándorolni. A helyiek szóhasználatával élve: a homok kiszúrja a filoxéra szömit. A homoki szőlőtelepítések jelentőségét az is fokozta, hogy ez által nagy kiterjedésű futóhomok-területek megkötésére is lehetőség nyílott. Magyarország szerencsére igen nagy kiterjedésű, addig szinte kihasználatlanul heverő, inkább hátrányosnak, mint előnyösnek vélt homokos területekkel rendelkezett.

1

7 A pusztítás egyik igen fontos következménye tehát az lett, hogy francia példák nyomán rohamosan kibontakozott a filoxérával szemben immúnis homokföldeken, mindenekelőtt a Duna-Tisza közén a szőlőtelepítés. Az ország szőlő- és borgazdálkodásának az alföldi homok, a homoki szőlő- és borvidék lett a menedéke. Ekkor terelődött a figyelem a korábban lenézett, igénytelen homoki gyalogszőlőkre.

1

8 Kecskeméten 1892-1900-ig 3202 hold, 1900-1912-ig 3380 hold új szőlőt telepítettek.

1

9 A filoxéravész következményeit érzékelte a korabeli államhatalom is, adóelengedésekkel s adókedvezményekkel segítették a telepítőket. Már 1883-ban törvényt hoztak, amely kimondta: „A szőlőnek phyloxeramentességet biztosító homokterületeken új szőlők hatévi adómentességben részesülhetnek". Ezen túl, az állami telepekről - mint amilyen például az éppen ekkor, e célból létesült kecskeméti Miklós-telep volt - bárki, aki új szőlőt kívánt telepíteni, kedvezményes áron vagy ingyenesen szőlővesszőt kapott a telepítésekhez.

2

0 A homok jelentőségét felismerve nagyarányú homokparcellázások indultak Kecskeméten új szőlők telepítésére. A telepítők elsősorban parasztok közül kerültek ki, de szép számmal találunk köztük polgárokat és kisebb-nagyobb földterülettel rendelkező birtokosokat is. Szembe ötlő módon szaporodtak a néhány száz négyszögöles vagy egy-két holdas betelepített parcellák. De ezeknél jóval nagyobb szőlőgazdaságok is létrejöttek, magánszemélyek illetve különböző társulások révén. 1890-ben Beretvás Pál a meglevő 32 kilóhektár szőlője mellé újabb 24 kilóhektárt telepített. 1891 -ben kezdte Kecskemét város telepíteni a 200 kilóhektáros 1

6 DICENTY Dezső 1905.47. 1

7 FÜR Lajos 1983.48. 1

8 PFENNING Gyula é. n. 14. 1

9 SZABÓ Kálmán 1934. 15. 2

0 FÜR Lajos 1983.49.