Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Mészáros Mónika - V. Székely György: Egy Árpád-kori település (Dunavecse-Temető-dűlő) kútjai
26 Mészáros Mónika - V. Székely György csapolások következménye az a jelenség is, hogy a szerves anyagú bélések csak igen ritkán őrződnek meg napjainkig. Az alacsony vízállásnak köszönhetően a kutak vízhozamát nálunk nem lehetett megmérni. Ezzel szemben MénfőcsanakMetro lelőhelyen a sorozatos mérések alapján megfigyelték, hogy a folyókhoz közeli kutakban fluktuál a víz, a messzebb esőkben nem, valamint azt is, hogy a Dunához és Rábához egyaránt közel eső kutak vízszintje a Rábáéhoz igazodott. 8 6 Kútjaink és kopolyáink mind a keleti szelvényben helyezkedtek el, annak is a legmélyebb pontján sűrűsödtek. 8 7 A dunavecsei település részleges feltártsága nem teszi lehetővé, hogy következtetéseket vonjunk le a faluban élő népességszámot illetően. Egyelőre még azt sem tudjuk, milyen időbeli eltérés volt - ha volt - a három, béléssel ellátott kút használata között, s mint azt a fentiekben is említettük, nem tudhatjuk, egyszerre hány kút volt képes ellátni vízzel a település lakóit. A Duna közelsége azonban azt jelentheti, hogy onnan is hozhattak ivóvizet 8 8, másrészt a kutak jelenléte azt bizonyítja, hogy a folyó vize legalább az év egy részében ihatatlan volt, vagy partja volt túl ingoványos ahhoz, hogy az emberek állandóan számíthattak volna rá vízellátás szempontjából. A kúthasználat jellege a fenti okok miatt a dunavecsei település esetében ugyancsak eldönthetetlen. Szabó István szerint a középkori falvaknak általában közös kútjuk volt, saját kúttal csak a nemesi kúriák rendelkeztek. Egy 1424-es okleveles adat alapján megállapítható, hogy 14 faluban 62 ásott kút állt, vagyis egy falura 4-5 kút jutott, 8-10 jobbágytelekre pedig egy. 8 9 Ezzel szemben pl. Szentkirály a XVI. században jobban el volt látva kutakkal. Pálóczi Horváth András a szentkirályi ásatások kapcsán leírja, hogy 1986-ig hat középkori belső telken tárt fel számottevő területet, az egyiken egy ház volt kút nélkül, a másik teljes egészében feltárt telken pedig egyszerre három vagy négy ház állt, egy kúttal a közelükben. 9 0 Összegzés A Dunavecse határában feltárt Árpád-kori településrészlet területén talált három mesterségesen kialakított kút közül kettő belseje vesszőfonattal, a harmadik ácsolt deszkaszerkezettel volt kibélelve. A vesszőfonatos bélésű kutak kialakítása, szerkezete és bélésanyaga nagyfokú egyezést mutat a Kiskunfélegyháza-Halesz lelőhelyen feltárt hasonló korú kutakkal. A harmadik kút ácsolt deszkaszerkezetes 8 6 VADAY Andrea 2003. 40-41. K A 230. és 250. kút egymástól 5,5 m-re feküdt, míg tőlük keletre, szinte azonos távolságban, (10, ill. 12,5 m-re) volt található a 211. kút. A csoportba ékelődött még a 250. kút mellett lemélyülő 227. és 229. kopolya. 8 8 Dunavecse lakossága a nagy gátépítés előtt még lejárt vízért a Dunához. A folyó felőli utcák nevei sok esetben ehhez a tevékenységhez kapcsolódtak. 8 9 SZABÓ István 1969. 164-165. 9 0 PÁLÓCZI Horváth András 1986. 86-88.
