Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból
254 Székely Gábor se" költségeihez sorolhatók. 2' 4 A halotti tor gyakorlatára utal özvegy Varga Istvánné rendelkezése: „A több bor pedig az mi a torozástól meg marad legyen Király Kata és Csaba Mátyás atyámfiaié". 2 9' A halotti tor emlékét őrzi a 15 éves korában elhunyt Gereh György végrendeletéhez csatolt számadás is, akinek ,,takarítására " a következőket vásárolták: ing, lábravaló, paputs a lábára, sárga szeg, fekete vászon, szemfedélnek való lepedő, deszka, lécszeg; adományok a papoknak, profeszszornak, praeceptoroknak, kántornak, mendikánsoknak, tógatus deákoknak, harangozónak és külön a „harangok vonyásáért". A torra húst, káposztát, kását, hagymát, borsot, sót, sáfrányt, kenyeret, szalonnát, pálinkát, tűzre való fát vettek. 24 6 A korabeli források szerint Kecskeméten a XVIII. században általános volt, s mind az egyház, mind a hatóság jóindulattal tekintette az emlékezésnek ezt a formáját, különösen a szegények megvendégelését. A mulatozásba átcsapó torozást azonban szigorúan tiltották, a tanács 1725-ben a következő büntetést szabta ki a kicsapongókra: „ ...köttessenek ki a pelengér mellé s mind addig ott legyenek, míglen a Nép a Templomból ki nem jön s azután kiáltsák meg: a ki az Tornak alkalmatosságával tánczol, ekképpen 's még ennél is keményebben büntettetik" 29 1 A városi statútumok később is tilalmazták a költséges búcsúztatásokat: „5. Az halotti torozások, igen pompás és költséges lakodalmazások, igen költséges temetkezések, mint a közjónak és magános famíliáknak fogyasztói eltávoztassanak" A végrendeletekből és a kapcsolt számadásokból arra lehet következtetni, hogy a XVIII. század végén még biztosan élt a halotti tor szokása. Bányai Szabó Andrásné temetési költségei között szerepel: asztalosnak koporsó csinálása, főtől való fát faragónak, szegek, szurok, két és fél rőf fátyol, „2 röf pántlikát kezire lábára kötözőnek", 3 rőf patyolat szemfedőnek, 7 rőf fekete gyolcs koporsó fedelire. A torra: rizskása, aprókása, hús a mészárszékből, sáfrány, szerecsendió virág, kenyér, petrezselyem tő, káposzta, tojás. A költségek között felsorolták a gyertya, egy eltört pohár és a patikabeli orvosságok árát is. 2 4" Hrúz Mihályné 1772-ben arra hívta fel a figyelmet testamentumában: „ Tisztességes takarításomra mérsékletesen költsön a fiam". ia o 29 4 Kovács Anna (számadás) 1692. december 22. KREK 11/25. 29 5 Varga István özvegye Király Anna 1739. január 30. KREK Vl/46. 29 6 Gereh György 1752. január 1. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. I. 179-182.; KÖZLÖNY 1930.; GEREH György 1930.; SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 1984. 122. A kántornak és a tógátus diákoknak tett adományokról lásd ITTZÉS Mihály 1987. 2, 7 Szabó Kálmán: A halotti tor emléke Kecskemét város tanácsi jegyzőkönyveiben. In: SZABÓ Kálmán 1986. 373-374. 29 8 1761-1776. Kecskemét város tanácsának részben megújított és újjászerkesztett rendeletei. IV. 1504. h/2. Az egykori jegyzőkönyvek alapján készült másolat. 18-22. oldal. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1991 a. 71. 29 9 Bányai Szabó Andrásné 1784. április 14. KREK XIII/12. 30 0 Hrúz Mihályné Vitzián Dorottya 1772. június 23. KREK Kivonatok, IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. II. 120-121.
