Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból
242 Székely Gábor XVIII. században Kecskeméten - magtárak hiányában - általános volt a gabona veremben való tárolása. A házak előtt és a háztelkek vonalán egy, de inkább több vermet tartottak készenlétben. A városközponti piactéren több mint húsz közös nagy verem állt a lakosság rendelkezésére. A város közvetlen közelében, a széktói szőlők mellett „az agyagos kemény földbe vájva, fölül kicsiny kerek szádallóval, alant bő kerek szélességben készítve s állandó csősszel ellátva, részben még a közelebb múlt két évtizedben is használatban voltak... " - írta a XIX. század második felében Hornyik János, aki még maga is emlékezett a gabonás vermek helyére és hivatalos megszüntetésükre, valamint a későbbi építkezések, útépítések során történő előkerülésükre." 1 1 A vermekről a Református Egyházközség I. számú anyakönyvében is olvashatunk a halálesetek között. 1718-ban „Szalai Mihály vermébe esett és megfúlt. -27. Julii. Szalai Mihály nevű Ifjú ember a piacon lévő vermét fel bontya. és még illendően meg nem Szellőzött belé mégyen, S. belé fui. a társa utanna ugrik hogy Segítségül légyen néki. S. holt elevenen vonnyák ki :/ Szalai Mihály penig eltemettetik ", 23 4 A végrendeletekben gyakran előforduló tétel a bor és a bor ára. A bor mindennapi italnak számított, a borhagyatékok emellett könnyen eladható vagyontárgyat, mobilizálható tőkét is jelentettek. 2 0 „ Vagion 2 Atalagh boroczkam is az egygyiket eltakarittatásomra... " - rendelkezett Fejes Bálint. Néma Istvánné két pászta szőlőt hagyott az Isten házának építésére és pénzt, szőlőbeli edényeket, két karikafát és két átalagot az eklézsia szükségleteire: „1 Atalag bort attam Vecsesi Mihálynak pin ti fele 10 pénzen fele 11 pénzen vagyok adós Szalai Miklósnénak 20 köböl borral az Ecclesia fizesse meg neki". 23 6 Kecskés Gergely azzal a kikötéssel hagyta feleségére borát, hogy fizesse ki belőle az adósságát, Vas Mártonné a szőlő azévi terméséből ígért 4 akó bort az eklézsia számára, Moka János pedig a földesúr számára és temetésére hagyott 9 akó bort. Ballabás Anna borait eladni és az árát a szegények közt szétosztani rendelte, Márkus György 2 akónyit hagyott a földesúrra; Varga István özvegye pedig 6 akót a tógatus diákoknak, 3 hordót rokona árváinak, a maradék két hordót torozásra és rokonok számára. 2" Búza András özvegye félje öccsének házasságra adott 9 akó bort, továbbá „ Vagyon 2 hordó borom a ki megmarad takaritásombul maradgyon Gondvielő Uram dispositiojara. Vagyon 2 hordó tavai borom maradgyon Mező Gergely jó Gazdámra ", 2 W Misko Kata az eklézsia számára 5, a földesúrnak 6, a mendikánsoknak 2 akó bort rendelt; Bene Ist23 3 A széktói veremtelepet és az ott lakó csősz állását hivatalosan 1869-ben szüntették meg, amit a városi közgyűlésijegyzőkönyvben is rögzítettek. HORNYIK János 1927. 75-76. 23 4 KREK I. sz. anyakönyv 570. 2 3' Ez a középkor óta megfigyelhető jelenség. A középkori városi borhagyatékok szerepével részletesen foglalkozott SZENDE Katalin 2004a. 23 6 Fejes Bálint 1676. november 30. KREK 11/35., Néma Istvánné 1692. KREK 11/23. 23 7 KREK: Kecskés Gergely 1703. október 24. VI/5.; Vas Mártonné 1705. július 23. VI/66.; Moka János 1724. június 5. VI/31.; Márkus György 1739. június 29. VI/51.; Varga István özvegye Király Anna 1739. január 30. VI/46. 23 8 Búza András özvegye Szíjártó Ilona 1718. január 6. KREK VI/70.
