Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból

A kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból 233 helyi számítási pénzek és pénzszámítási módok használatát a hatóságok igyekeztek visszaszorítani. Ennek ellenére ezek még a XVIII. század végén is használatban voltak. A végrendeletekben ilyen sajátos számítási pénz volt a vonás forint, amely a XVII. század utolsó évtizedében lezajlott pénzügyi intézkedések nyomán született meg. Miután a 15 krajcárosok értéke többszöri változtatás után 17 krajcárban állapodott meg, a napi gyakorlatban három 17 krajcáros (máriás), azaz 51 krajcár tett ki egy vonás forintot. Tatai Borbély Gergely 1709-ben kelt végrendeletében olvasható, hogy: „Az édes természet szerént való Anyám Asszonyra hagyok Szaz vonyas forintokat. Idest: har[om] har[om] mariassaval".

]9

] Egyéb számítási pénz nem fordul elő a vizsgált végrendeletekben. Ingatlan vagyon A végrendeletekben előforduló ingatlanokat alapvetően három csoportra oszthatjuk: a városban levő lakóház, a mezei kert vagy szántóföld, és a szőlőterület, amely gyakran a veteményeskerttel van összekapcsolva. A háromféle ingatlan egymástól jól elhatárolható és területileg is elkülönült. Lakóházak a XVII-XVIII. században kizárólag a város területén állhattak, mégpedig a város árkával körülvett területen. A tanyákon, szállásokon való állandó kint lakást ekkor még szigorúan tiltották. A város árkán belül szűk és zegzugos utcák alakultak ki, a telkeket egy idő után több részre is osztották, mivel korlátozott volt a beépíthető telkek száma.

1'

2 A szoros beépítés és a sűrűn egymás mellett levő nádtetők miatt állandóan fennállt a tűzveszély. Nagyobb városrendezésre és új telkek, sőt városrészek kialakítására a XIX. század első felétől került sor. A „lakosi juss", a városi polgárság szorosan összefüggött a lakóház meglétével. A házzal nem rendelkező zsellérek, szolgák, béresek a gazdák házánál laktak, amint erre a végrendeletekben is találunk rövid utalásokat. „...Nagy András öcsém hagyott egy házat ött tallérban most egy embör berben lakik benne. "

19

3 A végrendelkezők a házról röviden, sommásan szólnak, különösen a vizsgált időszak első felében. Például „...az mi kicsiny javacskajim vadnak, mellyekre Istenemtül bizattattam volt sáfárul, elsőbben is vagyon egy házacskáin és egy kis szőlőm, melleket hozzá tartozó hordókkal edgyütt hagyom az Szent Ecclesiára mind házammal és az Borokkal edgyütt".

19

4 „Az öcsémnek a szekeret, a házat melyben lakom. "

19

5 „Boltomat, házamat s abban lévőt s ahoz tartozandót hagyom Felesé19

1 Tatai Borbély Gergely 1709. július 6. KREK. VI/17. Ilyen megoldásra utal pl. Hrúz Mihályné Vitzián Dorottya 1772. június 23-án kelt végrendelete is: kiházasított lányának „hajlékjok nem lévén, magam fundusán háza1 építeni engedtem". KREK Kivonatok, IVÁNYOSISZABÓ Tibor 2002-2004. II. 120-121. 19

3 Susanna Asszony 1685. január 15. KREK II/6. 19

4 Kovács Anna 1692. október 5. KREK 11/24. 19

5 Kecskés Gergely 1703. október 24. KREK VI/5.