Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Mészáros Mónika - V. Székely György: Egy Árpád-kori település (Dunavecse-Temető-dűlő) kútjai

Egy Árpád-kori település kútjai 21 előre nehézségekbe ütközik. A néprajzi anyagban sem találtunk erre utalást, a lexikon idevonatkozó címszava szerint a pásztorok .juhászgamóra, kukára akasztott ivóharanggal, csobolyóval vagy vödörrel mertek" a kopolyából.

6

4 A kopolyák felszínen jelentkező foltja ovális, illetve lekerekített sarkú négyzet alakú volt. Két esetben (150. és 204. obj.) figyeltünk meg nyúlványt, melyek esetleg a lejárattal lehetnek valamilyen kapcsolatban. A néprajzi szakirodalom említi a sírkutak és kopolyák egyik oldalába vágott lépcsős lejáratot.

6" A 150. objektumnál megfigyelhető volt, hogy a „nyúlvány" sík, a nyesett felszín alatt mintegy 15 cmrel húzódó alja alatt ezen az oldalon egy újabb lépcsőszerű kiképzést alakítottak ki a gödör falában, amely ilyen markánsan az objektum többi oldalán nem jelentkezett.

6

6 A 204. objektumnál már jóval nehezebb ennek a kérdésnek az eldöntése, mivel a „kútnyél" egy árkot vágott, s így utólag elbontásra került, de megfigyeléseink szerint itt rézsüsen csatlakozott a „nyúlvány" alja a gödörhöz. A két esetleges lejárat kialakítására és használatára egyértelmű következtetéseket nem tudunk levonni, mert bár a két kopolya egymás közelében került elő, a „nyúlványok" éppen egymással szemben álltak: a 150. objektumé északnyugati, a 204. objektumé délkeleti irányú volt. A többi kopolya esetében hasonló megfigyelésekre nem volt lehetőség, mivel esetleg feljebb, a szántás által bolygatott rétegben feküdtek a vizsgált szerkezeti elemek, vagy talán nem is ástak ilyeneket melléjük. A kút készítésének (kútásás) technikája A kútásás technikáját vizsgálva több kutató is hasonlóan úja le a feltételezett módszert.

6

7 Eszerint a kútásók először is egy széles, nagy átmérőjű gödröt mélyítenek le egészen a kívánt mélységig, majd leszűkítik azt a kútba helyezendő béléselem körülbelüli szélességére, attól függően, hogy milyen anyaggal kívánják bélelni a készítendő kutat. A bélés elhelyezése után a bélés és a kútfal közti üreget földdel - néhány esetben külön erre a célra importált agyaggal - töltik ki.'

l

S Helyenként a bélést még egyéb vízszűrő anyaggal is körbeveszik az ivóvíz minőségének javítása céljából. A néprajzi források szerint a kő- és téglafalú kutakat úgy ásták, hogy a földre egy előre elkészített derékszögű fakeretet helyeztek, majd egy rövid nyelű ásóval vagy kapával fokozatosan ásták ki alóla és belőle a földet. A keretre helyezték a trapezoid alakzatban rakott téglabélés réteget, amely fakeret aztán a súlytól is egyre 6

4 MNL 1987. 266-268. Kopolya címszó. 6

5 MNL 1987. 362-364. Kút címszó. 6

6 A „nyúlvány" a teljes bontást ábrázoló fotón látható jól, míg az alatta kiképzett lépcsős bemélyedés inkább a metszetfotón figyelhető meg, bár erről a képről - mivel a kép témája a metszetbetöltés volt - hiányzik a jobb oldalon „kilógó" „nyúlvány". "SOMOGYVARl Ágnes 2003a. 10.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1986. 87.; VADAY Andrea 2003. 31.; GRYNAEUS András 2003. 255. 6

8 Pl. Kompolt -Tagi rét, ld. VADAY Andrea 2003. 31.