Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból

200 Székely Gábor vánszky Béla munkássága, aki a háromkötetes család- és háztartástörténeti művének okmánytárában (főleg annak III. kötetében) gyűjtött össze XVI-XVII. századi végrendeleteket, később a Történelmi Tárban és a Századokban jelentek meg hasonló közlemények." A nemesi, polgári, majd nagyrészt az újkori paraszti testamentumokat, illetve hagyatéki leltárakat egyaránt bevonták a kutatásba. Középkori végrendeletek közül elsősorban nemesek, főnemesek utolsó akarata maradt fenn, így a kutatás főként ezek kiadásával és feldolgozásával foglalkozott elsősorban, a Jagelló-kori főúri és köznemesi testamentumok feldolgozását például Kubinyi András végezte el.

6 Polgári testamentumok főként a felvidéki és erdélyi városokban maradtak fenn, ezek nagy részét itt is dolgozták föl és tették közzé.

7 Az erdélyi végrendeletek feldolgozása az utóbbi években vett nagyobb lendületet, Tüdősné Simon Kinga vezetésével/ Sopron várostörténeti irodalmában már szintén helyet kapott ennek a forrástípusnak a felhasználása.

9 A második világháború után a történészek figyelme fokozottabban a korábban névtelenségben maradt történeti szereplők felé fordult, ami a végrendelet-kutatásban is tükröződött. A mezővárosi parasztpolgárok végrendeleteinek módszeres kutatása korábbi szórványos közlemények és adataik feldolgozása

1

0 után az 1960as években indult meg, elsősorban Tárkány Szűcs Ernő munkásságának köszönhetően. Úttörő jelentőségű forráskiadvány és feldolgozás volt Vásárhelyi testamentumok című munkája, emellett Makó végrendeleteinek kutatása is nevéhez fűződik.

1

1 Elsősorban jogtörténeti szempontból vizsgálta a testamentumokat, illetve az egyes vagyontárgyak szerinti néprajzi rekonstrukciós vizsgálatra törekedett. Ezt követően megnövekedett a kora újkori, nagyobb számban a XVII. századtól fennmaradt városi, mezővárosi testamentumok iránti érdeklődés. Elsősorban Németh Gábor gyöngyösi és nagyszombati szövegkiadásai és ez utóbbiak alapján írt tanulmányai érdemelnek figyelmet.

1

2 Napjainkban Horváth József végez széleskörű forráskiadó és -elemző munkát, a jogtörténeti vonatkozások mellett művelődéstörténeti és néprajzi szempontból értékes adalékokat gyűjtve össze.

1 ' A kutatás manapság oly mértékben kiterjedtté vált, hogy a városi, mezővárosi végrendeletek mellett vármegyei, községi testamentumok közzétételére is sor került. A falusi végrendeletekkel csekélyebb számuk miatt az 1990-es évekig megle5 RADVÁNSZKY Béla 1879-1896.; KOMÁROMY András 1890.; SÖRÖS Pongrác 1899. 6 KUBINYI András 1999., általában a középkori végrendeletek forrásértékéről lásd SOLYMOSI László 1974. 7 Ezekről összefoglalást ad SZENDE Katalin 2004c. 8 TÜDŐS S. Kinga 2003-2007. ® Lásd például SZENDE Katalin 1990., 1993., 1999., 2004a. és b.; DOMINKOVITS Péter 2007., a korábbi szakirodalom ismertetésével 1

0 Papp László például már felhasznált végrendeleti adatokat viselettörténeti kutatásaihoz. PAPP László 1930. 1

1 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1961., 1974. 1

2 NÉMETH Gábor 1991., 1995. A gyöngyösieket több kiadatlan végrendelettel együtt felhasználta MOLNÁR Antal 2005, 150-154., egy gyöngyösi református végrendeletről lásd BÁN Imre 1940. 1

3 HORVÁTH József 1987-1988., 1991., 1994., 1995., 1995-1997, 1996a-b„ 2001a-c„ 2002., 2004., HORVÁTH József- DOMINKOVITS Péter 2001.