Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Mészáros Mónika - V. Székely György: Egy Árpád-kori település (Dunavecse-Temető-dűlő) kútjai

Egy Árpád-kori település kútjai 19 A kopolyák A lehető legegyszerűbb, különösebb szaktudást a kialakításhoz nem igénylő víznyerők a bélelés nélküli, egyszerű kopolyák voltak, melyeket - a néprajzi pár­huzamok alapján - állatok itatására használtak. Általában a karámok környékén helyezkedtek el, vagy a faluvégen, távolabb a házaktól. 6 1 Magasan álló talajvízszint esetén lemélyítésük nem sok fáradságot jelentett, ám használatuk ideje - éppen egyszerű kialakításuk következtében - erősen korlátozott volt, viszonylag sűrűn kellett tisztítani őket, vagy újat kellett helyettük ásni. A néprajzi leírások szerint a kopolya: „Általában egy vagy másfél méter széles és ugyanolyan mély. A pásztorok ásták turjánok, vizenyős lapályok, sömlyékek szélén, ahol kis mélységben is könnyen felfakadt a turjánvíz. Nem bélelték körül, így hamar elhomokosodott, elférgesedett. Gyakran kellett kikotorni. A pásztorok ivásra és főzésre használták ... A juhászok a nyájukat is kopolyából itatták." 62 Mivel az általunk vizsgált településen bélelt, így feltehetően jobb vizet adó kutak is voltak, valószínűnek tarthatjuk, hogy a falu kopolyáit kizárólag az állatállomány ellátására használták. 150. objektum: (IX. tábla 1. kép) Méretei: Átm: 202 cm, M: 128 cm Négyzetes folttal jelentkező objektum, melynek nyugati részéhez rövid nyúl­vány csatlakozik. Betöltése középbarna homok, az objektum szélein bemosódás­nyomokkal. Bontás után az objektum felszíne szabálytalanul ívelt lett, fala az alja felé szabálytalanul szűkülő, néhol lépcsős ereszkedésű, aljában pedig három cölöp­lyuk volt látható. A háromból két cölöphely függőleges állású volt, a harmadik azonban ferdén mélyedt a kopolya falába. Közvetlen közelében két cölöplyuk ta­lálható (149., 173. obj.). Leletanyag: kerámia, állatcsont. 204. objektum: (IX. tábla 2. kép) Méretei: Átm: 340 cm. M: 114 cm A felszínen ovális folttal kirajzolódó kopolya betöltése barna humuszos ho­mok volt. Bontás után az objektum felszíne szabálytalanul négyzetes lett, fala az alja felé szabálytalanul szűkülő, lépcsős ereszkedésű. Keleti sarkából rövid nyúl­vány ágazik ki délkelet felé, melyet a 195. objektum (árok) metsz. Az objektum nyugati feléből egy lókoponya került elő, homlokán trapéz alakú, esetlegesen 6 1 VADAY Andrea 2003. 26. 6 2 MNL 1987. 266-268. Kopolya címszó.

Next

/
Thumbnails
Contents