Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Mészáros Mónika - V. Székely György: Egy Árpád-kori település (Dunavecse-Temető-dűlő) kútjai
14 Mészáros Mónika - V. Székely György mivel jóval kisebb átmérőjűek és sekélyebbek, mint az összes többi. Ez a 250/B és 250/G jelzetű cölöphely a fenti páros cölöplyukak között, nagyjából a ház négyzetes szélébe mélyedve található, ugyancsak párosan. Előfordulhat, hogy nem a kúthoz tartoztak, vagy ha mégis, funkciójuk nem tisztázott. A 230. kút házának foltja - bár több, általa metszett árok foltjának betöltése is zavarta alakjának pontos megállapítását - ugyancsak négyzethez közelítő, bár több ívelt kitüremkedéssel deformált volt. Ezeket az íveket főként cölöplyukak betöltései okozták, melyek egy része ez esetben is a kútház felépítményéhez tartozhatott. Egyértelmű szabályosságot nem lehet soraikban felfedezni, néhányat figyelmen kívül hagyva azonban megállapítható, hogy a hasonló átmérőjű, de eltérő mélységű 230/D, 230/A, 230/L, 230/G, 230/H, 230/1 és 230/F jelzetű, valamint esetleg a 293. számú cölöplyuk egyetlen szerkezet tartozékait képezi. Az utolsóként említett cölöphely nagy része a 256. árok betöltésével együtt elbontásra került, s csak annyira őrződött meg, amennyire az árok alja alá mélyült, vagyis csak a leszűkült, ívelt fenékrész kerülhetett dokumentálásra. A felsorolt többi cölöplyuk sem létezett bizonyára egyszerre: a 230/G, 230/H és 230/1 jelzetű objektum oly közel esett egymáshoz - a kútház délnyugati szélében sorakoztak - hogy egyik vagy másik talán megújításként értelmezhető ebben az esetben is. A 230/F és a 230/C cölöphely nem illik a többi sorába, de míg a 230/C-ről csak feltételezhető, hogy a kútház része volt, a 230/F minden kétséget kizáróan a kúthoz tartozott; erre utal elhelyezkedése, mélysége és a 250. kút 250/C objektumával való hasonlósága is. Félig a kút falába mélyedve a kútgödör lejtősebb oldalán igen mélyre leásva, a gödör belső kitüremkedő részénél helyezkedett el, s mellőle került elő a két vesszőfonatos tárgy is. A feltáráson előkerült összes cölöplyuk közül egyetlen egyben találtuk meg a feltehetően a facölöp kitámasztására alkalmazott köveket is, még pedig a 230/D objektumban, mely feltételezésünk szerint a kútház északi sarkát jelölte ki. Érdekes a mellette előkerült 230/E cölöphely is, bár ez nem tartalmával, hanem inkább formájával tűnt ki a kút körül elhelyezkedő többi cölöphely közül. Átmérője a többiének kétszerese, sőt két és félszerese, fala erősen szűkülő, alja ívelt volt, benne egy állati lapockacsonttal. Bár számozása azt sugallja, hogy a kúthoz tartozott, ez mégsem valószínű, vagy legalábbis nem bizonyítható a túl sok eltérés miatt, illetve azért, mert felette nem találtuk meg az omladékréteget. A cölöplyukak által kijelölt felszíni építmény közepe ebben az esetben is épp a kútbélés fölé esett, így véleményünk szerint itt is - a 250. kúthoz hasonló, bár attól eltérő formájú -kútház állhatott a kút fölött. A harmadik bélelt kút körül nem voltak hozzá kapcsolható beásások, így annyi feltételezhető, hogy gödre vagy nem volt lefedve, vagy pedig más konstrukcióval kell számolnunk. A Márianosztra-Toronyalja lelőhelyen feltárt kút felett olyan szerkezet állt, melynek alapgerendái a felszínen nyugodtak, s így nyom nélkül elenyésztek. 4 6 Egyéb esetekben olyan fedele is lehetett a kútnak, mely csak deszkák4 6 MIKLÓS Zsuzsa 2003. 201.
