Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája
84 Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária A következő tréfás népi elbeszélés a három szomszédos sváb falu népének betelepítéséről szól, egyben mentalitásbeli különbözőségükre is utal. Az elbeszélő Petscha Miadi Bäs. Mikor betelepítették a svábokat Magyarországra, a három szomszéd falu lakói, a császártöltésiek, a nádudvariak és a hajósiak egyszerre érkeztek meg. Az itt lakók terített asztallal várták őket, hellyel és ennivalóval kínálták őket foglaljanak helyet és egyenek. A császártöltésiek igen rátartiak voltak. A kínálásra ezt válaszolták: - Mi majd otthon kapunk valamit, mi majd otthon kapunk valamit. Pedig hát nem is volt még otthonuk. - Hogy ezek milyen nagyra tartják magukat! Majd feltelepítjük őket a dombra, a magaslatra. Ezért aztán, mivel olyan nagyra tartották magukat, hogy lenéztek másokat, őket fel a dombra telepítették. Hát, ezért laknak a töltésiek fent a hegyen. A hajósiakat a lapályra rakták. Mert amikor kínálták őket, ők se fogadták el az ételt. Egyre csak ezt hajtogatták: - Van nekünk magunknak, van nekünk magunknak. Es elővették az elemózsiát a tarisznyából, és azt ették. Ezért kerültek ők a legalacsonyabban fekvő területre. A legrosszabb helyet mégis a nádudvariak kapták. Azok szemtelenek voltak. Meg se várták, hogy megkínálják őket, hanem - az asztalhoz, és mindent felhabzsoltak. F blankságukért a lejtőre telepítették őket. Nem a hegyre, nem is a mély részekre. Ezek menjenek a lejtőre, akkor majd egyformára csúszkálják magukat, egyformára csiszolódnak A következő regényes történet egy fiatal pár betelepedéséről szól, a Schwababuachbó\, elmondja Dinier Józsefné Papulauer Jusztina: Des seand zwaeijangi Kendr gsei, deanni haud anand geann ghätt, nach haud sie anand wella hairada no dott duß en Wittemberg, mo miar hear seand. Annach hat ear gseit, and ackarwia ' s gaht, ear neammt sie doch. Nach ischt des raus kamma, daß та кап ufHajosch hear wandra, da kriat та Feald, so vill та will. Nach hat ear gseit: „Jetz gang e. " Nach hat sei Muattr gseit: „Jetz kascht gau mit deamm Beattlsack". Nach seand sie ganga, nach seand sie au hearkamma da. Iahri viazk Paar seand sie zescht kamma. Nach haud sie a Luschtbarkaeit ghätt, a Fasnid odr a Nujahr. Àlligi seand dott naganga and sie ischt dahuei Kendbettri gsei. Nach hat sie gseit: „Ma, da deascht itt gau". - „Abr a Waili gang i doch". - „Ha, nach gang a bitzle, abr itt lang blaib futt. " Ear ischt au glai kamma, nach hatt'r scha gsiah, daß a Malher ischt. Nach haud d Weif anda neigschäarrid ghätt, abr sie haud guat zuagmacht ghätt, annach sie alluei ischt blieba and iahra Kend. Die andri haud d Weif Itt Württemberg tartományt említik.
