Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

62 Wicker Erika tunk. Ettől délre, 8-9 m-re, egy ugyancsak csúcsos fedésű padkakoporsós sír fej felőli végének közepén, a sírfenéktől 45 cm-rel magasabban 22 cm hosszú, 3 cm vastag, 10 cm széles, hegyesedő végű deszkamaradvány került elő.

430 Mindkét fadarab kétséget kizáróan az egykori sírjelre utal, melynek formáját azonban ma már nem tudjuk meghatározni. Kérdés, hogy a sír jelölésével magyarázható-e az egyik bácsalmási sírban talált téglasor: a sír fej felőli végének közepétől 20 cm-re, jobb felé haladva öt tégla volt szorosan egymás mellett, egyik hosszanti oldalukra állítva: három tégla a sírgödrön belül, kettő kívül. A téglák a sírfenék felett 90 cm-rel jelentkeztek. Beásásnak nem volt nyoma.

431 Tekintve azonban, hogy néhány szomszédos sírfolton is (csak a folton, nem a környezetükben) pirosas tégladarabos részeket találtunk, elképzelhető, hogy jelenlétük a sírok felszini megjelölésével hozható összefüggésbe. Egy szabályosan megmunkált agyagtéglát találtunk az egyik bácsalmási sírban a térdek vonalában, a sír jobb oldalához közel, a váz fölött 30 cm-rel. Jelentését, odakerülésének körülményeit nem sikerült kikutatnom. Elképzelhető, hogy az agyagtégla a sírhalmon volt, s annak beroskadásakor került a sírgödörbe.

432 A jelenleg rendelkezésre álló kevés adatból tehát nem dönthető el, hogy a hódoltság kori rác-vlah sírokat milyen módon jelölték. Kővel a kőszegény ÉszakBácskában biztosan nem, a fa pedig gyorsan korhad, könnyen törik, bár nem sokkal hosszabb életűek a kő sírjelek sem: „A kövek lassan besüllyednek a földbe. Néhány év múlva már semmi sem jelzi a sírokat.[...] Lehet, hogy így a legjobb. Mindenki visszatér a földbe. "

433 Sajnos, régészeti módszerekkel pedig teljesen lehetetlen megállapítani, hogy a rác és vlah betelepülők alkalmazták-e az iszlám világban általánosan elterjedt zászlós sírjelölés valamelyik formáját. Nem lehetetlen, ugyanis ezt a szokást a nem iszlám vallású erdélyi románok is őrzik (bár eredetére, esetleges iszlám hatására nem sikerült ráakadnom): „ha az elhunyt bármilyen nemű fiatal, egyedülálló személy volt, a temetés során fehér zászlót visznek a menet előtt [...]. Ezt a zászlót a sírhantra tűzik, majd negyven napon, sőt gyakran hónapokon át is otthagyják, végül pedig a templom előterében helyezik el. A zászló azután mindaddig ott marad, amíg a mindent felemésztő idő anyagát teljesen el nem vássa. " 4 4 0 Bácsalmás 412. és 339. felnőttsírok. WICKER Erika 2003. 45-47.; Uő 2005a. 331-332. 1 Bácsalmás 470. sír: A csúcsosan zárt padkakoporsóban fekvő nő mellett két bronztüt, egy vas párizsikapocspárt és egy vasoxidos szövetdarabkát találtunk. Sírja a metszet szerint üreges sír volt. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2003 KJM RA 2004.116. 2 A bácsalmási 449. sírban csúcsos tetejű padkakoporsóban felnőtt nő feküdt. Ruhájának nyakszegélyét bronzdrótos paszomány díszítette, a nyakánál levő bronzgomb kétszer akkora volt, mint a temető többi gombja. 3 BIHAJLI-MERIN, Oto és Lise 1974. 154-155. 4 PAPP, Ladislaus Basilius 1817. (2006) 158.