Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

56 Wicker Erika temetkezéseket, de a térképrészlet alapján legalább hét kettős és talán egy hármas sírt lehet elkülöníteni.

382 V. ÜREGES SÍROK Sven Hedin 20. század eleji belső-ázsiai expedíciója során kíséretének két muszlim vallású tagját is a következőképpen temették el: a holttestet „megmosták, azután letakarták s az alig egy méter mély sírba leeresztették. [...] Most a tevelétrát a nyitott sír fölé tették s a nyílást nemeztakaróval befödték, melynek széleit földdarabokkal megnehezítették; erre a szőnyegre ráhantolták a sírdombot, mely ezt a terhet természetesen nem fogja soká elbírni.. " 383 Egy mai kazakisztáni gyermeksír "mélysége nem volt több 70-80 cm-nél. [...JA sír fedésére kb. 20 cm távolságra léceket helyeztek el, valószínűleg erre borították a nádszövetet vagy nemezdarabot, úgy hányták rá a földet. "

384 Hasonló temetésre utalhat az a 19. század közepi leírás, mely szerint temetéskor „ a födelet a koporsórul is leveszik a sírban, hanem mindenik esetben a halottra néhány rövid deszkadarabot tesznek keresztben, hogy a föld a testre ne hulljon egyenesen. " Isztambul környékén a mai napig szokásos üreges sír funkcióját a következőképp magyarázzák: „Az iszlám hite szerint a halál után csakhamar megjelenik az ítélő angyal, akinek kérdéseire ülve kell a halottnak felelnie. Ezért vékony deszkával körülvett üreget hagynak a feje fölött. A vékony deszkafal a földtömeg súlya alatt aztán beroskad. "

386 Hasonló elképzelés Iránból is ismert, ahol a nők holttestét „ egy-egy bottal a hóna alatt - behelyezik a koporsóba. A botok a halott asszonynak kellenek, hogy fel tudjon támaszkodni, amikor a kékszemű angyalok eljönnek hozzá, hogy kikérdezzék igazhitűsége felől. "

387 Más iszlám vidékeken „ amikor sírjába helyezik a halottat, mondja a hagyomány, két zöld szemű, fekete angyal lép feléje. "

388 „Eljön hozzá [...] Munkár és Nakír. [...] Aztán melléje ülnek és megkérdezik: Ki a te Urad? [...] Hét napig vizsgálják sírjában. "

3 Munkár és Nakír megjelenése előtt egyes iszlám hagyományok szerint Rumán lép a sírba, hogy ki382 MITHAY Sándor 1985. 192., 6. kép.; Kettős temetkezésnek határozhatók meg a győri 107-108., 120-121., 123124., 167-168., 181-182., 196-197. valamint a 69. és a mellette fekvő, nem azonosítható számú sírok. A 40-41171. sírszámok hármas temetkezést is jelezhetnek, de a 40-41. számú vázak sírgödre biztosan azonos volt. 383 HEDIN, Sven é.n., II. k. 212. A leírás a kerijai (Takla Makán sivatag déli része) származású, muszlim vallású Kalpet temetésére vonatkozik. Muhamed Tokta tevehajcsár - származását nem jelezte Hédin, - „ temetése úgy folyt le, mintKALPETÉ. " Uo. 240. 384 BARTHA Júlia 1998. 74. 385 SZEMERE Bertalan é.n. 109. 386 BEDER Tibor 2001.82. 387

SYKES, CE. 1910. 37.; Botot a Nagyenyed (RO) környéki mócok is tettek a sírba, tetején egy krajcárral (MOLDOVÁN Gergely 1899. 1005.). A szokás oka nem ismert, de a bot itt bizonnyal egyszerűen csak a pásztorember mindennapi eszközeként került a sírba. 388 ABD AR-RAHIM 2003. 75. 389 ABD AR-RAHIM 2003. 70-71.; Az angyalok sírban való megjelenéséhez: KISS Enikő 2004. 35-36.