Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

Azonosságok és hasonlóságok... 49 gyászolók egy-egy pénzdarabot dobnak a sírba. " 3 A dombóvári érmék helyzete (koponya, jobb kulcscsont, bal felkar, padka) alapján is feltételezhető, hogy ilyen módon került a halott mellé a túlvilági utat megkönnyítő pénz. Abból kiindulva, hogy a dombóvári sírokban egy korabeli osztrák és török pénz mellett két római érmet is találtak, Gaál Attila arra a következtetésre jutott, hogy nem a pénz aktuális értéke volt fontos, hanem „a hangsúly valamilyen pénz adásán volt. "

335 Ezt igazolhatja a már említett bácsalmási sír, melyben a török akcse mellett Árpád-kori érmet is találtunk. IV.3. A PADKÁSÁN KIKÉPZETT SÍROK ZÁRÁSA Az iszlám vallási területen elterjedt szokások szerint a nem padmalyos ill. a lépcsősen kiképzett (padkás) sírokat

336 a halott felett bizonyos magasságban lapos kövekkel, deszkával fedik. Afganisztánban e célra nagy, lapos köveket használnak: „ gondosan elhelyezte a lapokat, keresztben a rézsűn, úgy, hogy ne hulljon föld a holttestre, amikor a sírt behantolják. "

337 Ugyanitt egy másik híradás szerint „ mindegyik gödörbe körülbelül 60 centiméter magasságban fedőlapot tesznek, és ezt takarják be a földdel, a homokkal. "

338 Jemenben „ a halottat csupasz földbe eresztik le, fölébe deszka- vagy téglaboltozatot építenek, aztán földet hánynak a gödörbe. " 3 Anatólia egyes vidékein, „ahol nem koporsóval teszik le a holttestet, deszkát vagy betonlapot helyeznek fölé, hogy a föld közvetlenül ne érintse a testet" 34 E mai szokásnak is régi hagyományai vannak: „A sírkertbe kiérvén a halotti nép, ha koporsó nélkül történik a temetés, abból a testet kiveszik, s vagy szalmaszövetre vagy egyenesen a puha földre fektetik, jobb oldalával Mekka felé fordítva. De a födelet a koporsórul is leveszik a sírban, hanem mindenik esetben a halottra néhány rövid deszkadarabot tesznek keresztben, hogy a föld a testre ne hulljon egyenesen. "

341 A deszka vagy betonlap fölé gyakran kátránypapírt is tesznek.

342 Törökországban a 18. század elején a deszkalapot nem vízszintesen, hanem ferdén helyezték el. A halottat „ lebocsátják a sírgödörbe, majd elfödik egy deszkalappal, amely valamivel hosszabb, mint maga a gödör, úgyhogy egyik vége a sír 334 A törökországi „Çubasi faluban (Çankin) pénzt is dobnak a sírba". BARTHA Júlia 1996. 36.; A katolikus sokácok „a behantolás kezdetén [...] dobtak pénzt a sírgödörbe". SAROSÁCZ György 1968. 160.; „Mindhárom nemzetségnél (szerbek, horvátok, sokacok - WE) szokás volt, hogy a sírba aprópénz dobtak. A népi hiedelem szerint, amennyiben a sírban már valaki el van temetve, aki nem tartozik a rokonság közé, a megboldogult ezzel a pénzzel a sírhely megvásárlását bizonyította. " SAROSÁCZ György 2003. 89. 335 GAÁL Attila 1982. 176. 336 Azért használtam a „nem padmalyos ill. a lépcsősen kiképzett (padkás) sírok" megjelölést, mivel a sírfenék közepének lemélyítését nem minden idézett hivatkozás jelezte, így nem állíthatom, hogy nem voltak egyenes fenekű sírok. 337 KLASS, Rosanna 1969. 213-214. 338 HALÁSZ György 1980. 100. 339 FAYEIN, Claudie 1960. 186. 340 BARTHA Júlia 1996.35. 341 SZEMERE Bertalan é.n. 109. 342 BARTHA Júlia szíves közlése.