Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

Azonosságok és hasonlóságok... 47 helyét nem közölte.

318 Korek József a zombori múzeumban talált 11 érmet, köztük pénzeket és 17. század első feléből származó francia zsetonokat e Duna-parti kincslelet részeinek tartja.

319 Ma már azonban nemcsak az nem állapítható meg, hogy a monostorszegi érmék egyazon lelőhelyről származnak-e, de az sem, hogy melyikről. A katymári temetőből nem ismerünk érmeket, de ennek oka a temető igen nagyfokú bolygatottsága is lehet. Pénzek a korabeli dunántúli rác-vlah temetőkből is ismertek. Két dombóvári női sír közül az egyikben a koponyán Habsburg Rudolf weisspfennigjének 15761612 közé datálható, ezüstözött bronz hamisítványa feküdt, a másikban a felkarnál egy római kisbronzot találtak. Egy férfisírban a jobb kulcscsont mellett volt egy fél török akcse, egy gyermeksír jobb oldali padkájának közepéről Constantinus Gallus kisbronza került elő. ° A győri temető négy pénze egyetlen sír lelete volt: az 1567ben, 1569-ben, 1573-ban és 1574-ban vert garasokat a felnőtt férfi jobb medencelapátján találták,

321 bizonyára az övre erősített tarsolyban, esetleg zsebben volt. Az egyik esztergomi sírból kilenc db összetapadt, az 1526 és 1592 közötti időből származó pénz került elő, melyeket a nő „derekáról lecsüngő, vaspánttal merevített erszényébe vagy tarsolyába [...] helyeztek a túlvilágra való útravalóul. "

322 A temető 1959-ben feltárt részéből további két ezüstpénz ismert, „melyek közül az egyiket talán 1538-ban verték. " 323 Gaál Attila a katolikus sokacokkal kapcsolatban jegyzi meg, hogy „a behantolás kezdetén avval a szándékkal dobtak pénzt a sírgödörbe, hogy az esetleg koráb318 A monostorszegi egyéb lelőhelyek és leletek között említi a kincsleletet, „mely a Duna által kimosott és leszakadt partban találtatott. A lelet 40 drb ezüstpénzt tartalmazott, mely egy 14.6 cm. magas és 10.5 cm. öblös, veres éremborító edénykében volt elrejtve. A pénzek egyházi és világi fejedelmektől valók, s mind a mohácsi vész utáni időből származnak. " GUBITZA Kálmán 1902. 6-7. 319 I. csoport: „A csoportban összesen 11 érem, köztük 2 kegyérem található, amelynek egy része a Dunából leszakadt kincslelethez tartozik. Gubicza szerint a kincslelet 14,6 cm magas, 10,5 cm szájátmérőjű, öblös edényben volt. A pénzek egyházi és világi fejedelmektől valók, s mind a mohácsi vész utáni időből származnak. Az általam közölt 6 db érem inkább zseton, mint pénz Kettőn látszik némi éremkép és felirati nyom, de ezeket meghatározni nem tudtam. A legnagyobb valószínűség szerint a XVII. sz. első feléből származó francia zsetonok. " KOREK József 1994. 189-190. és IV. t. 1-6.; VIII. csoport: „Ovális alakú, Mária megkoronázását ábrázoló kegyérem ólomból. " Uo. 190. és V. t. 41.); „4 nehezen olvasható, 7 szinte olvashatatlan. Egyiken 'Gott ergeben soll', 3 korona és 3 körirattal, a hátlapon 'Gottes Reich bleibe ewig'. A cifrázatok között birodalmi alma kereszttel és a Babenbergiek fehér szalagja, kék emaillal. Ez az ovális veret biztosan kegyérem és XVII. századi. Valamennyi érem jeton. Vitás a legkisebb, amely lehet pénz is, de valószínűbb, hogy ez is jeton. Mindössze kettőn látszik éremkép és felirati nyom. " Uo. 197. 3211 Dombóvár 52. sír: fiatal nő, a pénzen kívül más melléklete nem volt. GAÁL Attila 1982. 138., 175. és 10. kép, III. t.; 255. sír: a padkásán kiképzett sírban fekvő fiatal nő ruházatához 8 bronz és ón fülesgomb tartozott. Uo. 158., 175. és IX. t.; 256. sír: a férfinak más melléklete nem volt (a sírban talált állatcsont a betöltött földdel kerülhetett a gödörbe. Uo. 158., 175., IX. t.; 254. sír: a kisgyermek ruházatához tartozó fülesgomb elporladt. Uo. 158., 175., IX. t. 321 Győr 304. sír: M. A sírt a partfal omlása miatt csak részlegesen lehetett feltárni, de a medence körüli rész érintetlen volt. A sírból a négy érem kivételével más lelet nem került elő. MITHAY Sándor 1985. 193-194. 322 Esztergom 34. sír: a sírban vas és bronz párizsikapcsok is voltak. A veretek: I. Ferdinánd ezüstdenára (1527— 1559?), Miksa két kopott ezüstdenára (1570-es évek), Rudolf ezüstdenárai ( 1578, 1579, 1589, 1592-3 db.). A tarsolyt a jobb combcsont külső oldalánál talált vaspánt jelezte. LÁZÁR Sarolta 1999. 313-314., 316. és 5. kép. 17-22. 323 LÁZÁR Sarolta 1999. 307.