Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

Azonosságok és hasonlóságok... 39 ugyancsak oldalt is volt koporsószeg. " 253 A katymári temető öt szegeit koporsójából kettőnél szintén voltak szegek a koporsó hosszanti oldalainak közepe táján.

254 Annak eldöntése, hogy ez a koporsóforma csak a hódoltság kori rác temetőkre jellemző-e, és van-e bármiféle datáló értéke, további kutatásokat igényel.

255 A biztosan szegeit koporsós sírok nagy részében a famaradvány hiánya bizonnyal a koporsókészítéshez használt fa minőségével függ össze. A famaradványok vizsgálata alapján a bácsalmási koporsók faanyagára „a kocsányos tölgy (Quercus robur) a jellemző, mely feltehetően a XVI—XVIII. századi ártéri területek, így a Kígyós-ér jellegzetes fafaja volt. "

256 Ha a sírban koporsószeg volt, de famaradvány nem, felmerülhet, hogy a ládát nyárfából készítették, mert „ csak a nyárfa mállik nyomtalanul széjjel, vagy a kéreg. Viszont kéreg összeszegezésére 10 cm-es szegre szükség nincsen. így nyárfákból összeácsolt koporsóra kell gyanakodnunk", „mely bizonyos hozzáértéssel könnyen munkálható meg, s [...] melyből rövidesen semmi sem marad. " 258 III.4.2. Ácsolt ládakoporsók Egyes rác-vlah temetők dokumentációi akkor is koporsós temetkezést jeleznek, ha a sírban koporsószeg nem volt, de a váz fölött vagy mellett fanyomok maradtak meg.

259 E sírok azonban nem feltétlenül fakoporsós temetkezések. A bácsalmási temető 2001-2002-ben, metszetbontással feltárt sírjai alapján ugyanis a koporsószeg nélküli sírokban talált famaradványok túlnyomóan nem zárt koporsóládával, hanem a halott egyéb módon történő védelmével függenek össze. Ezért ácsolt koporsóval csak akkor számolhatunk biztosan, ha a sírmetszet kirajzolta a zárt láda alakját. Erre a bácsalmási temető 2002-2003-ban - metszetbontással 253 MITHAY Sándor 1985. 196. 254 Katymár 44. sír (Ad.): 4 szeg a sarkaknál ill. a bal combcsontnál; 53. sír (Ad., „párta"-maradvány, bronzgomb, bronztü): 14 szeg a sarkaknál ill. a sír hosszanti oldalaival párhuzamosan. WICKER Erika- KŐHEGYI Mihály 2002. 20-21., 24., VIII.t.2. 255 Mithay Sándor szerint „a gótikus csat, a csontgombok, a kard, az ijjászgyűrű, a XVI. századi érmek, a tarsoly, [...] az oldalsó koporsószeggel ellátott sírok is a temető régibb periódusához tartoztak mind a három szintben. " MITHAY Sándor 1985. 196.; Bácsalmáson ezzel szemben a temető hosszanti középtengelye környékén a domb teljes hosszában megtalálhatók, akárcsak az egyéb típusú koporsós temetkezések. 256 HORVÁTH Zoltán - SÖVÉNY Mihály - SZÉNÁS INÉ Harton Edit 1999. 53. 257 WICKER Erika- KŐHEGYI Mihály 2002. 46-47. 258 WICKER Erika 1990. 51. 259 Katymáron az 51. felnőttsírban „a bal váll mellett kb. 3 cm széles és 23 cm hosszan farostnyomok mutatkoztak, a váz hossztengelyével párhuzamos rostszálakkal. " A 90. felnőtt-, feltehetően női sírban a „sírfenéken koporsódeszkától származó barnás por", a 99. felnöttsírban „ vörös szerves anyag maradványa " volt. A 97. sír (Ad.) gödrében az ásató szerint a „koporsó nyomai végig követhetők, alul 37 cm széles. " WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 23., 33-35. - A madarasi temető két sírjánál jelzi a dokumentáció, hogy „koporsója végig nyomon követhető" (95. sír) ill. „koporsó nyomai végig követhetők. " (99. sír) Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1975 TIM RA, leltározatlan. - Mélykúton a 20. sírban fekvő váz „koponyája alatt barnás elszíneződés, talán koporsó nyoma", a 21. sírban „a bal alkarcsontok külső oldalánál, sávban, barnás elszíneződés, talán koporsó nyoma." Wicker Erika ásatási dokumentációja, 1971. KJM RA 98.860. - A csávolyi 3. gyermeksír rajzán a váz felett, középen végig fanyomokat jelez a dokumentáció. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1987. TIM RA leltározatlan.