Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Mészáros Márta: Szalay Gyula a fényképező múzeumőr (1865–1937). A Kiskun Múzeum fotólemez-gyűjteményének ismertetése

Szalay Gyula a fényképező múzeumőr 389 Nagyon keserves állapotban vette át a múzeumot, ezt jelentéseiben többször leírja. A rendezésre, és a valós muzeális értékkel bíró műtárgyak kiválogatására, valamint a selejtezésre szakember segítségét kérte. Szabó Kálmán, Szalay Gyula tanítványa, aki a kecskeméti múzeum vezetője volt már 1911-től, nagy odaadással segített szülővárosa múzeumának a rendezésben.

38 1939-ben lehetőség nyílt a gyűjtemény átköltöztetésére a kerületi házba. Pál Kálmán másfél év előkészítő munka után, - amelyben selejtezés, tisztítás és leltározás is beletartozott - két hét alatt, 1941 végére a múzeum gyűjteményeit elszállíttatta a kisvárosházáról. Az első kiállítás 1942. május 14-én nyílt meg az egykori kerületi börtön épületében. Pál Kálmán a meglévő gyűjtemény rendezésében, rendszerezésében és megmentésében alkotott jelentőset. Keveset gyűjtött, erre a lehetőségei sem voltak meg. A fénykép és az üveglemez-gyűjtemény megfelelő tárolására és nyilvántartására kísérletet tett. 1939. évi jelentésében írta, hogy e gyűjtemény leltározása is folyamatban van.

39 1941-ben a befejezett leltározás szerint a kép és fényképek száma 232 darab volt.

40 Ugyanebben az évben 400 darab átlátszó papírborítékot vásárolt az üveglemezek védelmére és tárolására. Nyilvántartásba ő sem vette a fotólemezeket. Pál Kálmán nem fényképezett. Néhány felvétel elkészítésére adott megbízást először Wesel utódjának, majd Garaczy Pál fényképésszel alakított ki tartósabb munkakapcsolatot. A II. világháború után többször tett jelentést a múzeum és a gyűjtemények állapotáról, a háborúban szenvedett károkról. A múzeum épületét 1944. október 28-án hadikórház céljára igénybe vették, majd 1945. június végéig még öt kórház volt az épületben és mindegyiknek más volt a parancsnoka. A múzeum a felszerelésében jelentős kárt szenvedett, szinte az összes szekrényt kihordták az udvarra a katonák, egy részét fel is tüzelték. A gyűjteményi anyagban alig 10% kár keletkezett. „A szemléltetőkben és fényképekben nem szenvedtünk számba vehető kárt, de a leltárkönyveket feltüzelték, ami az anyag új leltározását teszi szükségessé."

41 1946-ban megkezdődött a múzeum újrarendezése és bővítése, hiszen ebben az évben a kerületi ház főépületében a kápolnát és az előtte lévő három helyiséget átengedték a múzeumnak. Ezt a részt is kiállításokkal rendezte be Pál Kálmán, amelyeknek falára 29 fényképet tett ki, de már újrakereteztetve. A háborús károk és azok helyreállításának dokumentálására minden múzeumtól fényképeket kértek, amelyeket Pál Kálmán a jelentéséhez csatolt is 1948-ban: „A háború előtti időből, 1942-ből 6 darab, a helyreállítás idejéből, 1948-ból 10 darab fényképet. A közben eső időből nem küldhetek fényképeket, mivel sokkal több gondunk és bajunk volt, sem hogy fényképezkedtünk volna. Mellékelem 38 UJVÁRY Zoltán 2002. 21-22. 39 KISKUN MÚZEUM irattára 31/1939. 40 KISKUN MÚZEUM irattára 12/1941. március 24-én kelt leltározási jelentés. 41 KISKUN MÚZEUM irattára 24/1945. december 14-én kelt jelentés.