Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Mészáros Márta: Szalay Gyula a fényképező múzeumőr (1865–1937). A Kiskun Múzeum fotólemez-gyűjteményének ismertetése

Szalay Gyula a fényképező múzeumőr 385 Neményi Adolf (1916), Bauer Gizi (1920), Rácz Etel (1920), Kovács A. Béla (1921), Keresztesi István (1921), Konkoly Sándor (1923), Kucsa György (1925), Donát Pál (1925), és Halmos Miklós (1927).

27 A megmaradt iratanyag szerint velük szoros kapcsolatot nem alakított ki. A fentebbi adatok jól példázzák, hogy az új, korabeli technikai csoda, a fényképezés, mint a múló időt megörökítő szórakozás-művészet-vállalkozás és tanulmányunk szempontjából a tudományos dokumentálás eszköze és tevékenysége Kiskunfélegyházán is tért nyert. Az amatőr és a fotóvallalkozások mellett a múzeumi gyűjteményben a mindennapok, az ünnepi és a hétköznapok népéletét bemutató képek mellett a ma helytörténetinek nevezett emlékek rögzítésére is polgárjogot nyert Szalay múzeumőr révén. Mindez a korabeli néprajzi fényképezéssel összhangban, az országos mozgalommá kiterebélyesedő múzeumi fotózással majdnem egy időben, szorosan követte a nagy néprajzi elődöket. AZ ÜVEGLEMEZ-GYŰJTEMÉNY TÖRTÉNETE A Kiskun Múzeum alapításának százéves évfordulójára, 2002-ben nagyon szép albumot adott ki, amelyben végigvezetik az olvasót a múzeum történetén és bemutatják a gyűjteményeit.

28 Az ismertetőből a muzeális értékű, de feldolgozatlan és dokumentáció hiányában csak részben leltározott üveglemez-gyűjtemény hiányzik. Ha a száz év fényképgyűjteményének történetét végignézzük ez a hiány nem is szembetűnő, hiszen soha nem alkotott egy markáns különgyűjteményt, amelyet nyilvántartásba vettek volna. A fényképeket kiegészítő dokumentációs eszközöknek tekintették. Ez a szemlélet kitűnik az 1902-ben alapított városi múzeum szervezési szabályrendeletéből is, amelyet 1905-ben hagytak jóvá.

29 A harmadik fejezet - „A museum beosztása" - amelyben a fő gyűjteményi csoportokat sorolták fel, a fényképek még nem is szerepeltek. A Kiskun Múzeum irattára 1907-ben indult, amelyhez iktatókönyv is kapcsolódott. A gyűjtemények korábbi történetét, sorsát és gyarapodását a helyi algimnázium, majd főgimnázium értesítőjében követhetjük nyomon. A régiség és éremgyűjtemény létrejötte Miletz János tanár nevéhez köthető, aki 1863-70 között magyar nyelvet, latint, földrajzot és történelmet tanított az intézményben. Maga is lelkes gyűjtő volt, elsősorban régi pénzérméket, régészeti leleteket és könyveket gyűjtött.

30 Az algimnázium tanárai 1878-79-ben iskolai régiségtárat hoztak létre az addigi kis gyűjteményből, amelynek őre Szerelemhegyi Tivadar volt 1883-ig.

31 Három évvel később a gyarapodó gyűjteményt szétválasztották pénz- és éremgyűjteményre, amely 433 darab pénzből és 29 darab éremből állt, valamint régiségtárra 27 BKML-Kkfházi részlege. Iparengedélyek A lajstrom. 28 BÁNKINÉ Molnár Erzsébet 2002. 5-111. 29 ÚJVÁRI Zoltán 2002. 10-14. Az eredeti kézzel írt szabályzat megtalálható a Kiskun Múzeum irattárában. 30 MEZŐSI Károly 1960.77. 31 MEZŐSI Károly 1960. 86.