Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig
354 Knipl István - Tánczos-Szabó Ágota határozza meg. Amennyiben a vádlott tettét magyar állampolgárok ellen elkövetett erőszakos cselekmény is súlyosbítja, a kiszabható legsúlyosabb büntetés 10 év fegyház, ha magyar állampolgár halálát okozta, a magyar honvédség ellen harcolt vagy fegyveres erőszakkal akadályozta a vörös hadsereghez való átállást, a legsúlyosabb büntetés: halál (14. §.). A népellenes vétségeket felsoroló paragrafus 2. pontja a fasiszta, demokráciaellenes pártban kifejtett vezető tevékenységet ítéli el (17. §. 2.), kiszabható főbüntetésként 1 év internálást irányoz elő (18. §.). Mind a törvényi tényállások, mind a kiszabható büntetési tételek terén jelentős változást hozott a május l-jén hatályba lépett második népbírósági rendelet (1440/1945. ME. sz. г.). A fentiekben ismertetett háborús bűncselekményt, súlyosságától függően, halállal, életfogytig tartó kényszermunkával vagy fegyházzal, 5 évnél nem kevesebb kényszermunkával vagy 5-15 év fegyházzal, illetve 5-től 10 évig terjedhető börtönbüntetéssel kívánták szankcionálni (9. §.). A népellenes vétség mint kategória megszűnt, a továbbiakban népellenes bűntettről beszéltek a fasiszta és demokráciaellenes pártokban kifejtett tevékenység esetében is. A vonatkozó törvényi szakasz annál is érdekesebb, mivel a Volksbundot - az előző jogszabállyal ellentétben - konkrétan megnevezi, míg más szalonképtelenné vált szervezeteket nem, s az egyszerű tagságot is büntetni kívánja, szemben a többi fasiszta stb. alakulattal, amelyeknek csupán tisztségviselőit és tevékeny tagjait ítéli el (12. §.). Kiszabható főbüntetésként a rendelet 2-től 5 évig terjedhető börtönbüntetést javasol, mellékbüntetésként pénzbüntetést, valamint az első rendelethez hasonlóan vagyonelkobzást, állásvesztést vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését (1. §.). A tanulmányozott periratokból megállapítható, hogy a bajai és kalocsai népbíróságok egyszerű tagságért 6 hónap börtönbüntetést és 5, illetve 10 év politikai jogok gyakorlásától való eltiltást szabtak ki az egykori bundistákra. 215 A tagságot beismerés, tanúvallomások vagy a népbírósági tárgyalások idején még létezett írásos dokumentumok: nyilvántartó könyvek, pénztárkönyvek, belépési nyilatkozatok útján igyekeztek bizonyítani a vádat képviselő népügyészek. Ez utóbbiakkal kapcsolatban elmondható, hogy bár háború után az eredeti Volksbund iratok többsége elveszett, egyes dokumentumokat a rendőrség és a szovjet hadsereg foglalt le vagy a földigénylő bizottságok őriztek, s a tárgyalások idejére kölcsönadtak az ítélkezőknek. Ezekre az írásos „bizonyítékokra" számos utalás történik a népbírósági perekben, bizonyító erejüket, hitelességüket azonban sok esetben már a kortársak is megkérdőjelezték. Jó példa erre a császártöltési Bergmann házaspár pere, akiket a Kalocsai Népbíróság felmentett, mivel a kirendelt írásszakértő kétséget kizáróan megállapította: a belépési nyilatkozatukon szereplő aláírások nem tőlük származnak. 216 Felmentettek továbbá több olyan vádlottat is, akiknek neve szerepelt ugyan 215 Volksbund tagság miatt a magyarországi népbíróságok külföldi állampolgárokat is elítéltek. A bácsszentiváni Ludvig A. pl. 1941-ben lépett be a szervezetbe, amikor faluja még Jugoszláviához tartozott. Később, amikor a község már magyar fennhatóság alá került, még mindig tagja volt a bundnak, így megvalósította a népellenes bűncselekményt. Ludvigot a Bajai Népbíróság 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. BKMÖL XXV. 16. B. 265/1946. 2I6 BKMÖLXXV. 17. B. 1543/1947.
