Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig

Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén... 351 Az 1944-ben kényszersorozott svábok létszámát illetően sokkal kevesebb információval rendelkezünk. A vonatkozó évre datált, Csatalja községből származó, géppel és kézzel írt listák szerint szeptember 16-án 101 főt, szeptember 29-én 15 főt, október 1-én pedig 103 főt vonultattak be.

202 A csataljai kényszersorozottak számát ezek alapján kb 220-ra tehetjük. Vaskút település kapcsán egy - valószínűleg a háború után készült - lista összesen 287 SS-katona nevét sorolja fel, közülük 27-et „önkéntes" jelzéssel. Bevonulási időpontok csak a kényszersorozottak nevei mellett szerepelnek.

203 Nemesnádudvar esetében az összes bevonult SS-katona létszáma 180 fő.

204 Amennyiben ebből levonjuk az önkéntesek feltételezett számát, egy 100 körüli létszámot kapunk. A Császártöltés községből fennmaradt, 1945. június 7-én kelt SS-jegyzék három kategóriába sorolva- „önkéntes", „kényszersorozott" és „ Volksbund" megjegyzésekkel - tünteti fel a bevonultak nevét. A listán 48 fő kényszersorozott személy neve szerepel, de valószínűsíthető, hogy a „Volksbund" kategóriába sorolt személyek (61 fő) jelentős része szintén kényszersorozott katona lehetett.

205 Összefoglalva a fentieket megállapíthatjuk, hogy az 1942-1943 folyamán bevonult önkéntesek létszáma a tárgyalt településeken valószínűtlen, hogy elérte volna akár a száz főt is, még a közismerten erős Volksbund szervezettel bíró falvak (pl. Csávoly, Harta, Nemesnádudvar és Vaskút ) esetében sem. Kivételt képez ez alól Csatalja, Katymár és Bácsalmás, ahol - mind a szakirodalom, mind egyéb források alapján viszonylag magas volt az SS soraiba jelentkezők aránya. Mivel ritka, hogy ugyanazzal a településsel kapcsolatban 1942-es, illetve 1943-as adat is rendelkezésre álljon, nem tudjuk kideríteni, csökkent vagy növekedett-e az önkéntesek száma a két év során, vajon elment-e a svábok kedve a jelentkezéstől a háborús hírek hatására, igazolódtak-e a Volksbund vezetőinek említett félelmei. Végezetül kijelenthetjük, hogy a német birodalmi hadsereg számára a legnagyobb létszámú utánpótlást az 1944-es kényszersorozás jelentette. Az SS által Magyarországon toborzott 120 000 katonához

206 a tárgyalt sváb települések sok száz fővel hozzájárultak, jelentősen növelve ezzel a Duna-Tisza közén élő németség világháborús vérveszteségeit. A VOLKSBUND A HÁBORÚ VÉGÉN ÉS A MEGTORLÁS Az 1943-as és főként az 1944-es sorozások rendkívül nagy elégedetlenséget váltottak ki a települések lakossága körében, és egyes Bund csoportok esetében tömeges kilépéshez vezettek. A német háborús győzelem egyre bizonytalanabbá válásával, a toborzások lezárása után a Volksbund tevékenysége mindinkább a BKMÖLV. 313.347/1944. BKMÖL XXV. 16. B. 238/1946. HECKENBERGER Péter 1991. 85. BKMÖL XXII. 312. Császártöltés község iratai. 382/1945. TILKOVSZKY Lóránt 1978. 325.