Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig
342 Knipl István - Tánczos-Szabó Ágota Ellentétek a Volksbund tagsága és a magyar érzelmű lakosok között Az egykori szemtanúk beszámolói szerint a Volksbund gyakran kiélezte a falvak lakosai közötti viszonyokat, barátokat szakított el egymástól, szomszédokat haragított egymásra, egyszóval feszültséget keltett az addig békés életet élők között. 133 Az ellentétek legenyhébb formája volt, amikor az említett bálákról a nem bundista tagokat kitiltották, de az események idővel ennél sokkal súlyosabb formát is ölthettek, s akár komoly összetűzésekig fajulhattak. Például Nemesnádudvaron „ ...rettentő sok összetűzés volt a fiatalok között, nem csak veszekedések, verekedések, bicskázások [...] össze volt firkálva több magyar érzelműnek a háza. Rá volt festve, hogy Churchill, meg ilyen, hogy »A« magyar, mert ugye az »Á« a németben auch (is), tehát ezek is magyarok. " 134 Egy a kalocsai érsekségnek készült jelentés megemlíti, hogy a helyi Volksbund tagjai nem hajlandók békességben élni, folyamatosan kitalálnak valami ürügyet azért, hogy fenntarthassák a feszültséget a településen. A jelentés írója szerint a lakosok azon részét, akik nem voltak tagjai a Volksbundnak folyamatosan zaklatták, valóságos terror alatt tartották. 135 Ezt a hangulatot főként az erőszakos volksbundista propagandának tulajdoníthatjuk, amely a magyar érzelmű lakosság körében egyre nagyobb elutasításra talált, s megerősítette őket magyarságtudatukban. Magyarsághoz való kötődésüket igyekeztek minden látható módon a település többi lakosának a tudomására hozni. „Nemzeti ünnepeken lehetőleg a magyar érzelműek, szinte mindenkinek volt piros-fehér-zöld zászlója, a tetőn kitették [...] még az istállókba is piros-fehér-zöld csíkokat festettek. " - emlékszik vissza egy szemtanú. 136 A magyarérzelműség, illetve a Volksbundhoz vagy a német hadsereghez való csatlakozás megtagadása végett sokakat bántalmaztak a bundisták. Harta településen pl. az SS-sorozás utáni egyik estén női ruhába öltözött bundisták több Volksbund ellenes hartai sváb ablakát betörték, egy családot pedig alaposan megvertek, még gyermekeiket sem kímélték. 137 Bácsalmáson 1944 végén, a németek bevonulása után a falusi sváb gyerekek a zsidó tanító ablakait verték be. 138 Egyes községekben, így Császártöltésen a szemtanúk beszámolói alapján feltételezhetjük, hogy nem történtek nagyobb összetűzések a Volksbund tagjai és a község lakossága között. Az ellentétek itt is megvoltak, mivel a „ Volksbundot nem szerették" U9 Az összetűzések feltehetőleg megmaradtak a szóbeli csatározás, gúnyolódás határain belül. „Ók mondták, hogy cigány, de mi rá se hederítettünk. Apám ilyen gúnyos Hasonló véleményt fogalmaz meg dr. Pataky Tibor államtitkár is, mikor azt állítja, hogy a Volksbund áldatlan állapotokat teremtett a sváb községekben, családot családdal, apát fiával állította szembe. SEEWANN, Gerhard - SPANNENBERGER, Norbert 1999. 347. K. Simon nemesnádudvari lakos szóbeli közlése alapján. HECKENBERGER Péter 1991. 79. K. Simon nemesnádudvari lakos szóbeli közlése alapján. BKMÖLXXV. 17. B. 1000/1945. BKMÖL XXV. 16. B. 246/1946. A. Mátyás és neje császártöltési lakosok szóbeli közlése alapján.
