Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

Azonosságok és hasonlóságok... 33 fordulnak elő, mint a temető egészében.

212 Hasonló eredményre juttam a jellegzetes leletű (bronztűs) sírok vizsgálatánál.

213 Mindkét esetben csak annyi állapítható meg, hogy a sírok közel 2/3-ára az alkarok deréktáji elhelyezése jellemzőbb. A temető egészét vizsgálva hasonló arányokat kaptam.

214 A karhelyzetek okát kutatva Gaál Attila még azt állapította meg, hogy „párhuzamként értékelhető temető hiányában az összehasonlítás lehetőségével sem élhettünk. " 215 Hasonló következtetésre jutott Mithay Sándor: „A karok fektetésére sajnos az irodalomban sincsenek számunkra kielégítő megfigyelések. (De nincsenek az ásatásokról publikációk sem, amelyek erre a korra vonatkoznának. Tehát a régészeti kutatás sem tud segítséget nyújtani.) "

216 Egyes néprajzi adatok szerint a halott katolikusok kezét a mellen összekulcsolják és olvasóval kötik össze, a reformátusok karjait a test mellett nyújtják ki. A pravoszláv baranyai szerbeknél a halott kezeit imára kulcsolják, összekötözik, és a kötést csak a koporsó lezárása előtt veszik le.

217 A magyarországi néprajzi megfigyelések tehát csak kevéssé lehetnek segítségünkre a karhelyzetek problémájának tisztázásánál. Ezt felismerve Szabó János Győző a keleti kereszténység karhelyzetre vonatkozó szokásait elemezte, s arra a következtetésre jutott, hogy a dombóvári temetőben „ (az általunk 25. pontban típusokba sorolt) bizánci kéztartásnak valamennyi változata megfigyelhető volt, és ezek a sírok több mint 70%-ban fordultak elő. "

218 Tény, hogy hasonló karhelyzetek már a középkor korai szakaszában a biztosan nem nyugati kereszténység lakta területen általánosan elterjedtek voltak. Ilyen temetkezések ismertek pl. Románia déli részéből és szerbiai területekről is.

219 E me gfigyelések azonban nem magyarázzák a változatos rác-vlah karhelyzetek okát. 212 A szegeit koporsós bácsalmási sírok 12%-ban (5 sír) a kezeket az azonos oldali vállakhoz hajlították vissza, 23%-ukban (10 sír) csak az egyik alkart hajlították a vállhoz, a másik a deréktájon keresztben vagy kissé ferdén, az öl irányában feküdt. A koporsószeges sírok 65%-ban mindkét alkar a derék táján volt, párhuzamosan vagy kissé különböző helyzetben. 213 A 24 bronztüs bácsalmási sír 8%-ban (2 sír) az alkarokat az azonos oldali vállrészhez fektették, 12%-ukban (3 sír) csak az egyik alkar volt ebben a helyzetben, a másik a deréktájon feküdt. Négy sírnál (16%) a karok eredeti helyzetét a csontok el- vagy kimozdulása miatt nem vizsgálhattuk, a többi 15 bronztüs sírban (64%) az alkarokat a derék tájára helyezték. 214 A bácsalmási temető összes vizsgálható (azaz nem teljesen bolygatott) sírjának tizedében (43 sír) mindkét alkart a vállakhoz hajlították, ugyancsak tizedükben (42 sír) csak az egyik kéz csontjai fekszenek az azonos oldali vállrésznél, a másik alkar a deréktájon volt. Mivel a sírok egy részében az alkarok eredeti helyzetét nem tudtuk megállapítani, a mindkét alkarnak a deréktájon való elhelyezése nagyjából ugyanúgy a sírok 2/3-ra jellemző, mint a koporsószeges és bronztűs síroknál. 213 GAÁL Attila 1982. 165. Csak a leletanyagot illetően volt alkalma összehasonlítani a dombóvári leleteket a két zombori temetőével, a temetkezési szokásokra vonatkozóan e két utóbbi lelőhelyről nincs vagy csak nagyon kevés adatunk van. 216 MITHAY Sándor 1985. 196. 217 MITHAY Sándor 1985. 196. 218 SZABÓ János Győző 1983. 91. 214 Szerbia területéről pl.: LAM1C-VALOVIC, Nedeljka 1988; MARJANOVIC-VUJOVIC, Gordana 1980-81.; TOMIC, Mirjana- SPASIC, Dragana 1998.; VALOVIC, Slobodan 1988.; Bulgária területéről pl.: BOBCEVA, Ljubka 1978.; BOBCEVA, Ljubka 1984.; BOTOV, Kiril 1977.; MARGOS, Ara 1983.; MARGOS, Ara 1986.; Románia területéről pl.: CANTACUZINO, Georges 1979; MANUCU-ADAMESTEANU, Gh. 1980.; LAZURCA, Elena 1980.; UZUM, llie 1974.; Elsősorban korábbi példákra hivatkozva a kérdéssel legutóbb Takács Miklós foglalkozott: TAKÁCS Miklós 2005.