Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig

Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén... 333 nádudvari Volksbund pénztári könyvében egykoron 1800 tag neve szerepelt. Ez a Nemesnádudvaron élő 2238 fő 15 évesnél idősebb lakos,

60 80,42%-a. A településen élt „jelentős számú" magyar érzelmű lakos így feltehetően a felnőtt lakosság 2025%-át jelentette. Hasonlóan jelentős szervezetről beszélhetünk Hajós esetében, ahol a szervezet névjegyzékén állítólag 800 fő szerepelt, 1943-ben viszont már csak 460.

61 A Volksbund helyi egyesületeinek általában ifjúsági és nőtagozata is volt a településeken. Császártöltésen a Deutsche Jugend megalakulására 1942-ben kerülhetett sor egy ifjúsági gyűlés után, amelyen a bajai körzetvezető, dr. Flach is részt vett. A gyűlés után behívatták Amann J.-t Bajára, és dr. Flach megbízta a császártöltési sváb ifjúság vezetésével. Ekkor egy öltözet ruhát is kapott - a Deutsche Jugend egyenruháját -, ez alapján nevezték el később a faluban „Kis Hitlernek"

62 Az egykori szemtanú szavaival élve: „ ...kapott olyan ruhát, és akkor nagyra volt. Német ruhát. Katona ruhát, és akkor elnevezték Kishitlernek. A Kishitler szó rajta maradt ezen az Amann családon. "

63 A császártöltési Deutsche Jugendbe kezdetben 7-8 fiatalt sikerült beléptetni, de feltehetőleg később sem emelkedett a számuk jelentősen, mivel az ifjúsági szervezet 1943-ban felbomlott.

64 Népbírósági vaüomástevők beszámolóiból tudunk a Deutsche Jugend csataljai és csávolyi csoportjáról, az utóbbi településen mintegy 80 fős tagságról beszélnek;

65 kis létszámú lányifjúsági csoportról Bácsalmás és Csatalja esetében, női szervezetről Bácsbokod, Császártöltés

66 és Harta kapcsán tesznek említést. Feltételezzük, hogy a Volksbund eme „alcsoportjai" kisebb-nagyobb taglétszámmal mindenhol megalakultak, információkkal azonban, sajnos, nem rendelkezünk róluk. Azt, hogy egyes településeken milyen sikereket tudott elérni a Bund, elsősorban az ottani sváb lakosság asszimilációjának foka, mentalitása befolyásolta. Ahol erős német öntudattal rendelkező közösségek éltek, a helyi Volksbund nyilván jelentősebb, nagyobb taglétszámmal rendelkező csoport lehetett, pl. Csatalja és Csávoly községekben, Hajóson, Vaskúton stb. Ahol a sváb lakosság többsége a népszámláláson magyarnak vallotta magát, a hatóságokkal való érintkezésben és az oktatási intézményekben a magyar nyelvet használta, ráadásul a sváb falusi értelmiség is a magyarság felé húzott, csekélyebb létszámú, jelentéktelenebb szervezet működhetett, pl. Császártöltésen, Katymáron, Hartán.

67 5<J BKMÖL XXV. 17. B. 1165/1945. 60 Történeti Statisztikai Kötetek: Az 1941. évi népszámlálás 2. kötet. 61 BKMÖL XXV. 17. B. 325/1945. 62 Ez az elnevezés egyébként több településen is élt, Vaskúton pl. Kling L. nejét hívták „kishitler feleségének", mivel a férj vezető beosztásban tevékenykedett a Volksbundban. BKMÖL XXV. 16. B. 174/1946. 63 M. János császártöltési lakos szóbeli közlése alapján. 64 BKMÖL XXV. 17. B. 1041/1946. rt5 BKMÖL XXV. 16. B. 469/1945. 66 Gyenge, 20-30 fős női csoportról beszél a Kalocsai Népbíróság B. 1543/1947. sz. perének egyik vallomástevője. BKMÖL XXV. 17. 67 SPANNENBERGER, Norbert 2005. 247-248. - Császártöltés kapcsán ottani adatközlőink is ezt nyilatkozták: „Itt magyarnak voltak nevelve a: emberek. " A. Mátyás és neje császártöltési lakosok szóbeli közlése alapján.