Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig

Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén... 325 német legyen.

13 A magyar kormány a kéréseket nem hagyhatta figyelmen kívül, mivel a részleges revízió megvalósításához elengedhetetlen volt a Harmadik Birodalom támogatása. Ennek fejében hajlandók voltak bizonyos engedményeket tenni. Engedélyezték egy volksbundista napilap megindulását (októberben indul meg Deutsche Zeitung néven), illetve elkezdték felülvizsgálni a német iskolaügy kérdését.

14 A Német Birodalom azonban nem elégedett meg ezekkel a kis léptékű változásokkal, s igyekezett a német kisebbséget kivételezett helyzetbe hozni. Ennek a szándéknak volt eszköze az 1940. augusztus 30-án Bécsben aláírt Népcsoportegyezmény.

15 Ez a megállapodás különleges jogokat biztosított a Volksbundnak, gyakorlatilag megvalósította a fentebb ismertetett követeléseket, a hazai német kisebbség ügyét nemzetközi szintre emelte. Szükséges azonban megjegyezni, hogy a magyar kormány mindent megtett a szervezés lassításáért, illetve igyekezett a népcsoportegyezményben biztosított előnyöket minél jobban szűkíteni. Ennek ellenére a megegyezés után új lendületet kapott a Volksbund helyi csoportjainak szervezése, s az 1939-ben alakult 17 helyi szervezettel szemben 1940ben 294 alakult. A helyi szervezetek alapítása a következő években is tovább folytatódott, így 1941-ben 81, 1942-ben 29, 1943-ban 4 újabb helyi szervezet jött létre, s végül a helyi szervezetek száma 1944-ben elérte a 425-öt.

16 A KÖZSÉGEK LAKOSSÁGÁNAK NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE, ÉLETVITELE, PÁNGERMÁN MOZGALMAK A trianoni Magyarország területén ebben az időben a közel 100 milliós németség alig 0,5%-a,

17 mintegy 550 000 fő német nemzetiségű lakos élt, akik az ország lakosságának mintegy 5-6%-át jelentették. A nemzetiségi arányok meghatározásához a legfontosabb adatokat az 194l-es népszámlálás szolgáltatja. A magyar hatóságok célja a népszámlálás kapcsán egyértelműen az volt, hogy az ország területén minél kevesebb nemzetiségi lakost tüntessenek fel, míg a nemzetiségi vezetők ennek ellenkezőjére törekedtek.

18 A népszámlálás során a számlálóbiztosok feladatul kapták a nemzetiségi falvakban a lakosság hangulatának felmérését, valamint pontos feljegyzéseket készítettek a falvakban működő nemzetiségi szervezetekről is. Ennek során összeírták a Volksbund helyi szervezeteit is, megnevezték vezetőiket, 13 TILKOVSZKY Lóránt 1978. 83-84. 14 TILKOVSZKY Lóránt 1978. 85. 15 TILKOVSZKY Lóránt 1978. 93-94. 16 ZIELBAUER György 1989. 16. 17 FEHÉR István 1988. 18 ZORN Antal 1992. - A kérdőíveken az „anyanyelv" kérdése mellett Teleki Pál határozott kívánságára a „nemzetiségi" rovat is szerepelt, mellyel a politikusok célja a majdani béketárgyalásokon a magyar pozíciók javítása volt. Ezeket az adatokat kívánták felhasználni álláspontjuk alátámasztására a visszacsatolt területek megtartásához. L.: ŐZE Sándor 1994. - A két kérdés külön való feltüntetése azonban nagy nehézséget okozott a jórészt tanulatlan falusi lakosság körében, mivel sok esetben a megkérdezettek nem voltak tisztában az anyanyelv és nemzetiség fogalma közti különbséggel. L.: ZORN Antal 1992. - A népszámlálás adatait ezért mindenkor kritikus szemmel kell vizsgálni, számítva a téves adatok lehetséges előfordulására.