Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Kürti László–Papp Klára: Méhészet Lajosmizsén
292 Kürti László - Papp Klára csoportok száma 1961 és 1965 között 28-ról 26-ra csökkent, a méhész szövetkezetek száma 1965-ben 3-ra nőtt, a méhészek száma 1250-ről 1500-ra, a méhcsaládok száma ugyanebben az időszakban 24000-ről 40800-ra emelkedett. 17 Ezzel párosult az a növekedés, hogy míg 1961-ben 1700 mázsa mézet vásároltak fel a termelőktől, addig 1965-re ez a szám 5000 mázsát tett ki. 18 Azonban az első megtorpanások után, a kilencvenes évek második felétől Bács-Kiskunban fokozatos növekedést tapasztalunk a méhcsaládok száma 55786-ról 84195-re emelkedett 1996 és 2000 között. Paraszti polgárosodás, 19 a modern méhészet térnyerése ténylegesen is megváltoztatta a korábbi eszközöket és technikákat. A „mézpergetők" 20 felfedezésével kezdetét vette a gazdaságilag intenzív, a tudományos megfigyeléseken 21 alapuló modern méhészet. A gyarapodás a nagycsaládok kettéosztásával, a méznyerés a méhek pusztítása nélkül, a lépek kiemelésével történik. Azt is fontos felismerni, hogy a 19. század végétől, az állam fokozatosan szorgalmazta és támogatta a kaptáras méhészet minél szélesebb társadalmi rétegben való elterjedését. Az oktatás terén 22 is a modern méhészeti ismeretek kerültek előtérbe: a tanítóképző intézetekben, a gazdasági szakiskolákban, különböző állami tanfolyamokon tanulták meg az új módszereket. Egyre szaporodtak a helyi és regionális méhészegyletek. A méhészet azonban jellegzetesen férfi szakmaként ismeretes, ám nők is kiveszik részüket benne. A méhészek majdnem 40 százaléka 60 év feletti, azaz kiemelkedően magas a nyugdíjasok aránya. Az is jellemző, hogy 59 százaléka a méhészeknek nem főfoglalkozású őstermelői igazolvánnyal rendelkezett, ezenfelül az összes méhészkedéssel foglalkozók mintegy 34 százaléka hobbiból, kizárólag saját szükségletére tart méneket. Ma Magyarországon a méhészeti ágazat mintegy 15 000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást, ez valamelyest hozzájárul egyes régiók gazdasági stabilitásához, esetleg népességmegtartó képességéhez. Az Országos Méhészeti Egyesület statisztikája szerint az átlagos méhcsaládsűrűség Magyarországon 9 méhcsalád/km 2 , ami igen kedvező. Az ágazatban rejlő lehetőségek még nincsenek teljesen kiaknázva. A méhészetek száma 15-17000 körül volt, ebből a professzionális - ez legalább 150 méhcsaládot jelent - mintegy 900-1000 körül 17 A Földmüvesszövetkezeti mozgalom fejlődése Bács-Kiskun Megyében, 1960-1965. Kecskemét: 1967, MÉSZÖV, 21. 18 Uo. 19 KOTICS József 2001. 102. 20 A méz kiválasztásának eszköze, a kaptárak lépjéböl. Feltaláló: 1865-ben Hruska Ferenc. Az iparilag előállított mézpergetőket, egyes barkácsoló paraszti méhészek fából készítették el (SZABADFALVI József 1980. 617.) 21 Méhésznapló vezetése: rendszeres feljegyzések, - (KOTICS József 2001. 101.) - minden egyes méhcsalád egyedi kezelést igényel. Az egyes méhcsaládokra vonatkozó megfigyelések: a hordásra, a családok új anyával való ellátására, a betegségekre terjed ki, összességében a méhek gondozásáról, a méhész saját tapasztalatainak pontos lejegyzése, kronologikusan, - a Boczonádi Szabó Imre-féle kaptárak számozva, méhcsal adónkénti részleteséggel, kísérletezések, újítások. Jó példa erre Magyar Tiborné méhész naplója, precíz, időrendi, a méhcsaládok életéről alapos feljegyzéseket tartalmaz. 22 KOTICS József 2001.96.
