Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Gaál Károly: Adatok a kiskunsági paraszti tógazdálkodás alakulásához

Adatok a kiskunsági paraszti tógazdálkodás alakulásához 281 A tolókaszát a falusi kovács készíti. Egy kaszáéi közepére ültetett köpűben van a fa nyél. A kaszáéi mindkét oldalán egy-egy kámva tereli a kivágott nádat egy csomóba úgy, hogy azt nem a földről kell összeszedni, hanem a kámvából tudják kinyalábolni. Általános a paraszti gazdaságokban használt a szárvágó, amellyel kisebb vizekben a „satnya nádat", a vízinövényt irtják. Ezt általában kaszanyélből csinálják. Szák, mericske Mericske névvel találjuk itt az általánosan ismert szakot, mely a halászat egyik járulékos segédeszköze. Ez mindig egy rövid nyelű szerszám, faágakból készítik úgy, hogy a két ágat összehajtják, „szákperecet" csinálnak, és erre erősítik fel a házilag készített hálózsákot. Korábban fontos volt ez a vejsz kirámolásánál, ma a húzóháló járulékos eszköze. Bárka Kétféle anyagból készített bárkát találtunk; egyiket vesszőből fonták, a másikat deszkából csinálták. Forma szerint nincs lényeges különbség a kettő között. A haltartó egyik vége „tompa": gyakran egy kerek deszkalap vagy ugyanilyen veszszőfonadék, hengeres vagy csónakformájú, hegye „leszopott". A deszkából készült lapos fenekű bárka orra hegyes. A fenekén és az oldalakon egy centiméternél nem nagyobb lyukakat fúrnak, hogy a víz állandóan átfolyhasson. Ez azért van, hogy bárkából szabadulni akaró, utat kereső hal ne tudja beledugni az orrát, és ne sértse meg magát. A bárka felső oldalán van egy szintén deszkalapból kivágott ajtó, amelyet lakattal zárnak le, mert a hallopás itt is szokásos. A befektetett bárkába mindig akkora követ, téglát tesznek, hogy ez a haltartó fenekére sűlyedjen, és ott a hullámzás ne tudja felborítani. A „berakott" bárkát általában kedden és pénteken rámolják ki, mert ezeken a napokon van haleladás a félegyházi piacon. Csónak, ladik, ládahajó Mivel tavaink legnagyobb részt csak sekély vizek, a csónaknak nincsen valami nagy tekintélye. Egyetlen adatot sem találtunk arra vonatkozólag, hogy ezt halászáshoz használták volna. Arra jó, hogy hidegebb időben belábalás helyett ebből szedik fel a varsát, korábban a vejszet rámolták ki. Hálóvontatásra nem alkalmas. Evezője nincsen, csáklyával tolják. Éppen ezért a csónakkészítés nem olyan körülményes, mint a folyami halászoknál. Ezeket a csónakokat kimustrált deszkából készítik. Van oldala, feneke, fara és az elejét az „orrtőke" tartja össze. Ebbe fúrnak egy karikát, amelyen keresztül húz-