Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

Azonosságok és hasonlóságok... 25 és a sírásás precízségével függenek össze, és nem valamilyen „kultikus" okkal. Ugyanezzel magyarázható különböző mélységük is. Elkülönítésük azonban eltérő fedési módjuk miatt volt szükséges. II.3.2. Padmalyos (oldalfülkés) sírok Az oldalfülkés sírok általánosan elterjedtek az iszlám köznépi temetőkben. Egy afganisztáni sír készítésekor „az egyik férfi a verem mélyére kuporodik, s annak nyugati fala mentén, alul és oldalvást egy körülbelül huszonöt centiméter átmérőjű, sejtszerű üreget váj, amely olyan hosszú lesz, mint maga a gödör. A kis testet ebben az üregben fogják elhelyezni. " 155 A kazakoknál „a sírhant és a sírjel nem együtt látható: ez minden kétséget kizáróan a padmalyos temetkezés jele. A padmaly (oldalkamra) kiképzése Dél- és Nyugat-Kazakisztánra jellemző. A törzsi hagyományokon túl a talaj szerkezetével is összefügg, hiszen a padmalyt csak kötött, agyagos talajon lehet építeni. A sírgödör jobb oldalán alakítják ki, a sír alján. Oda teszik le a gyolcsba csavart holttestet. " I56 Bolgár-török területeken a 10 században „amikor egy muzulmán férfi vagy egy khorezmi nő meghal, f...J sírfülkét csinálnak neki és eltemetik. " 157 A padmalyos sírkiképzés egyik - igen ritka - változatában a fülkét nem a hosszanti, hanem keskenyebb oldalak mentén alakítják ki: „Kazakisztánban gyűjtöttem Mer ki város (a kirgiz határnál) imámjától a következőt: Amikor azt kérdeztem, hogy a városban lakó, Grúziából (1944) odatelepített meszhet törökök és a kazakok temetkezése között van-e különbség, azt mondta, hogy nincs, hiszen az ő hitük egységes, és ez elmossa a népek közötti különbséget, de hajói meggondolja, mégiscsak van egy 'apró ' eltérés: az egyik, a kazak, jobb oldalra oldalkamrát tesz, a másik a sír végében csinálja az oldalkamrát. Tehát lábtól teszik be a holtat, akit az iszlám rítus szerint csak lepelbe csavarva temetnek el. " 158 A mai magyarországi muszlimok „ a sírgödör alján, a qibla irányába egy kis gödröt ásnak (lahd) [...] és ebbe teszik a halottat. Jobb oldalára, arccal a qibla felé fektetik a lahdban. " 159 ' BOURGEOIS, Jean és Danielle 1981. 153-154. 1 BARTHA Júlia 1998. 57-59.; Ez a változat azonban - mely igen hasonló az avar fülkesírokhoz, ld. pl. NAGY Katalin 2004. 157-158. kép - hódoltság kori rác temetőkből eddig nem került elő, s magyarországi néprajzi kutatásokból is csak szórványosan ismert: Tiszaladányban „a régi temetőben a padlant a sír végébe, olyan pince alakúra ásták ki. [...] A padlanba lábbal dugták be a halottat, régebben három, négy, sőt öt koporsót is elhelyeztek egy-egy padlanba." CSŐSZ-SZABÓ István 1986. 122.; A kézdivásárhelyi református temetőben „a padmaly kialakítása sajátságos módon történt. A sírgödröt az egyszerű sír méretei szerint ásták ki. Szélessége 0,9-1 méter, hossza pedig 2,2 méter kellett legyen, hogy a koporsót könnyen le lehessen ereszteni a gödörbe. Mélysége a talaj morfológiája függvényében változott, 2,5 és 3 méter között. [...] Egy sírgödörben általában két padmalyt alakítottak ki, ezeket nem oldalába, hanem hosszanti irányba (bütübe) vájták. Az első padmalyt mindig a sírjel irányába, a másodikat ezzel szembe, lábtól készítették. A padmaly mérete a koporsó méretétől függött. Hossza kb. 15, szélessége 10-10 centiméterrel nagyobb, mint a koporsó fej felőli része. Boltívesre ásták, azért, hogy jobban bírja a föld nyomását. [...] Készítettek olyan padmalyt is, amelyet téglával raktak ki, de általában nem voltak bélelve. " DIMÉNY Attila 2004. KOVÁCS László 1982. 61. Bartha Júlia szives közlése. KISS Enikő 2004. 30.