Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája

A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája 147 ható idejét, és ki volt írva az istállóban. Csak annyit kellett esetleg segíteni az állatnak, míg a kisborjú két lába kint volt. A többit az állat maga elvégezte. Beszórták korpával a kisborjút, lenyalta a tehén. Odavezették a tőgyéhez. Valamennyit kellett várni, mert nem tudott mindjárt fölállni. A borjú két-három napig az anyjánál volt, majd áttették egy másik állásba - külön borjúállás volt elrekesztve. Eleinte a téesz vezetőségének a tagjai, a brigádvezetők is egyszerű parasztemberek voltak, nem voltak tanult szakembereik. A gazdatanfolyamon tanult szakembereket, a fiatal parasztokat később bevitték a téeszbe agronómusnak, brigádvezetőnek. Egyre több új gazdálkodási módszert alkalmaztak: egyes munkafolyamatokat gépesítettek, a szőlőkben magasművelést alkalmaztak, új, nagyobb hozamú növényfajtákat telepítettek vagy termeltek. A régi időkbe'például nem volt fametszés. Most a rossz ágakat le kellett vágni, nem volt olyan bozontos a fa, szép formája lett áfának. Es akkor régen nem is voltak ilyen gyümölcsfajták, mint most vannak. Régen lelógó fák voltak... Tehát Hajós lakosságának egy részét a történelem igen különböző vidékekre sodorta, de az otthon maradottak, a kitelepítésből hazatérők immár másodszor, de mégis megpróbálták újra teremteni a családi gazdaságot. A II. világháború után megszűntek a hagyományos paraszti gazdaságok - noha a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban még éveken keresztül a hagyományos eszközökkel és módszerekkel folyt a termelőmunka. A rendszerváltás után Az 1989-90-es rendszerváltást követően újjászerveződött családi parasztgazdaságokban - a változó jelleggel alkalmazott gépesítés mellett - még ma is sokan hagyományos gazdálkodást folytatnak. A hajósiak fő jövedelmi forrása ma is a mezőgazdaság. Azon belül főleg a szőlőtermelés, a napszámosmunka vállalása a környék magánszőlészeteiben. A szőlőművelés az a művelési ágazat, ahol a gépesítést elég csekély mértékben lehet alkalmazni. A fokhagymatermesztés és -pucolás (egyben konyhakész állapotba hozzák a terményt) pedig egy holland kisvállalkozó betelepülésével indult el 15 évvel ezelőtt. Az 1989-90-es rendszerváltást követően Hajóson is megkezdődött a földek privatizálása, a termelőszövetkezet felszámolása. ...És felszámolás alatt van a téesz tizenhat éve... És azok az emberek még kapnak fizetést a semmiért... Itt minden tönkrement. Az előző évben kitüntetett téesz... Amit az emberek bevittek a téeszbe, évtizedek alatt dolgoztak érte... Azt egyes főnökök, mindent, olcsón megvették, és újgazdagok lettek belőlük. A többi mind tönkrement. Amit pénzzé tudtak tenni, azt elvitték... A jó traktorokat elvitte egy főnök... Ez volt a szétlopó szocializmus. És lopják tovább... — az emberek többsége így értékeli az utóbbi évtizedek változásait.