Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

10 Wicker Erika 1.2. SZAKRÁLIS ÉPÍTMÉNY HIÁNYA Alapvetően különböznek egymástól az iszlám világ városi és falusi temetői. Előbbiek központjában a halottbúcsúztatás szertartásának helyet adó szakrális építmények, dzsámik állnak, és olyan kiszolgáló helyiségek is, melyekben a holttest temetésre való előkészítése történik. Ezzel szemben a falusi temetőkben nincs szakrális építmény, a temetési előkészületekre a háznál, a szertartásra pedig a falu dzsámijában kerül sor.

44 A hódoltság kori rácok-vlahok temetőiben sincs nyoma templomszerű épületeknek.

45 Bár az ásató a monostorszegi sírokkal kapcsolatban említett épületeket, a tudósításból nem derül ki, hogy a zombori múzeumban őrzött leletek a „kápolnában" talált sírokból származnak-e, vagy a „régi temető"-bő\.

46 A bükkszállási lelőhely biztosan „templom nélküli temető. " 47 A dombóvári temető területén „templom alapjait vagy fatemplomra utaló nyomot" nem talált Gaál Attila, de megjegyezte, hogy „a temető nagyfokú bolygatottsága [...] némi bizonytalanságra ad okot. "

48 Bácsalmás rác temetője viszont csak kismértékben volt bolygatott, területének mintegy 90%-át összefüggően tártuk fel, s ennek alapján határozottan állíthatom, hogy a területen nem állt templom. Ezt egyébként közvetve írásos adatok is alátámasztják, melyek szerint a 18. század közepén még fa sírjelek álltak a temetőben, fa- vagy kőépítményről azonban nem történik említés.

49 Ugyancsak nem találtunk épületre utaló nyomokat a mélykúti temető homokdombján, s nem jeleztek ilyeneket a katymári, a csávolyi, a bátmonostori és a dunántúli másik három lelőhelyen sem. 1.3. EGYRÉTEGŰ TEMETŐK Iszlám temetőrégészet hiányában csak közvetett adataim vannak arról, hogy a muszlim köznépi temetőkben nincs rátemetés. Ezek ugyanis - ahogy fentebb jelez44 BARTHA Júlia 2006. 141.; Iszlám köznépi temetőben levő szakrális építmény nyomát egyetlen más forrásom sem jelzi. 45 Madaras-Bajmoki úton volt templom, ez azonban az évszázadokkal korábbi Árpád-kori település része. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja 1960. TIM RA 213-2001; Szentendre-Paprikabíró utcában a sírok környezetében egy feltehetően később épült görögkeleti templom állt. Rosner Gyula ásatási dokumentációja 1966. RégFüz Ser.I. No.20. 1967. 101. Az ásató szerint a szerb temető az 1690-es betelepülőkhöz köthető, és egy 1827-es térkép alapján már nem használták. A leletek alapján azonban indokolt lehet a feltárt sírok korábbi keltezése. 46 GUBITZA Kálmán 1902. 5. 47 KOREK József 1994. 198. 48 GAÁL Attila 1982. 180. 49 „Az 17 67-es kánoni látogatás idején még mindig ez a messze fekvő temető volt használatban, amelyről azt írják, hogy háromnegyed órányira van a községtől, és hogy a temető régi, a török kivonulásának idejéből való. Nem állapítható meg egyelőre ennek az első almási temetőnek a helye. Azt hiszem, ez a régi óalmási temető lehetett, amelyet a község áttelepülése után továbbra is használtak. A távol eső temető nagyon el volt hanyagolva: nem volt kerítése, ezért a jószág bejárt legelészni, sőt a csordapásztorok tüzet rakván, még a kereszteket is elégették. " UDVARDY József 2003. 96.