Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
Crkve, klisza, gradina, klostr 7 mellett van egy puszta Béla Crkva). " 5 Ez utóbbi Fejéregyház az egyetlen, amit Engel Pál közölt, és Bács/Bac északnyugati részére, Béla Czerkvan helyére tette, bár térképén Bácstól északra jelölte. 1578-ban Bucsanovce=Bela Cerkva zombori náhijebeli településen 18 hánét írtak össze. Bucsanovce települést Iványi nem említett, de - igaz, zárójelben, - megjegyezte, hogy „egy Budinovce vagy Béla Cerkva nevű helyet a zombori nahijében a török defterek is felsorolnak s pedig 1590-ben 18 házzal. " 6 (Ez további problémát vet fel, mivel Engel Bozjást, az 1578-as defterben a zombori nahijében Bogyan=Budinovce néven 8 hánéval összeírt települést nem Fehéregyházával, hanem az ugyancsak Bács/Bac környéki, de attól nyugatra fekvő mai Bogyán/Bodanival azonosította. 7 ) A török hódítás után pusztává vált település a 17. század közepe után annyira azért lakott maradt, hogy „Fehér egyház" „az érseknek [...] 24 pénzt és csizmát tartozott adni. [...] A múlt század elején az érsek ezen pusztát Bács városhoz csatolta, bácsi uradalmához; de egy 1731-ben tartott vizsgálat kiderítette, hogy Béla Cerkva pusztának csak fele illeti az érseket, fele pedig a kir. kamaráé; és bogyániak és vajszkaiak használták. Bácstól nyugatra volt Bogyán és Vajszka felé. [...] Neve néha egyszerűen Crkva. " 8 Az egykori Fehéregyház, akkor már „Belocerkva puszta" 1751-ben egy 13 tanút felsorakoztató határper tárgya volt. 9 Fejéregyháza templomának helye nem ismert. Maradványainak valahol a mai Tomoripuszta/Trscanipusta területének Bács/Bachoz közeli részén kell lennie. Talán azonos azokkal a romokkal, melyeket egy várlista „Bács-Tersanik-puszta Вас"-ként - minden magyarázat nélkül -, mint egykori várat jelöl. 10 2. KATYMÁR - CRKV1STE: LENGYEL VAGY KATYMÁR FALU TEMPLOMA „Van [...] a jelenlegi községtől délnyugatra, közvetlenül a falu mellett, a Kígyós patak déli oldalán egy enyhe emelkedés, melyet Katymár régebbi lakói, a bunyevácok 'crkviste'-пекneveznek, ami magyarul 'templomocskát' jelent." 5 IVÁNYI István 1909. II. 81.; Csánki a Bács környéki Fehéregyházát nem említi. CSÁNKI Dezső 1894. 149. 6 IVÁNYI István 1909. II. 43.; Forrása ebben bizonnyal Steltzer Frigyes volt, aki a zombori nahijében egy „BélaCzrkva oder Budinovce" települést sorolt fel. STELTZER, Friedrich 1883. 43. 7 ENGEL Pál 2002. (BCS 12. sz.) 8 IVÁNYI István 1909. II. 42-43.; Az 1542^43. évinek tartott urbáriumról kritikai vizsgálattal kiderült, hogy „legkorábban 1657-re, vagy még inkább [...] 1675 körülire datálható. " SZAKÁLY Ferenc 1981. 266-267. 9 A határperben a következő elnevezéseket használták: Belocerkva/Beloczerkva/Belo-Czerkva puszta, Beloczerkván/Belo-Czirkván szállás. BÁRTH János 1992. 120-121. 10 Weboldal: http://mars.elte.hu/varak/varIistadgomo.htm ; Bács vármegye 9. sz. " KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1983. 59.; WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 68.; WICKER Erika 2004. 70.; Uő 2006. 68. lelőhely; Kérdés, hogy valóban ugyanerre a helyre vonatkozik-e az a feljegyzés, mely szerint „a községi orvos közlése szerint a még meglévő templomalap körül S végű hajkarikás sírok fordulnak elő" a katymári téglagyártól kb. másfél km-re. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 66.; WICKER Erika 2004. 70.; Uő 2006. 68. lelőhely.
