Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

Crkve, klisza, gradina, klostr 63 a középkori Coborszentmihálytól, a kora újkori Zombortól észak-északkeletre helyezte a kutatás. Csánki szerint „Mikor Halmos 1506-ban újra felmerül, ismét (Sarok)Szent-Mártonnal határos, az 1520-21. évi tizedlajstromban pedig állandóan Kakát (ma: Gakova) és Csomoklya közt, Vanna (Csomoklya szomszédja volt észak felé) társaságában foglal helyet. [...] Halmos csupán a Gakova helység és Karakoria közti vidéken, a Hübel-ek, Hügele-k, a kettős Halom sat. táján [...] kereshető. " 398 Gákova/Gakovo alatt egy mai térképen Egyházhalmok/Aleksa Santic szerepel.

399 Iványi szerint a falura vonatkozó „adatok tökéletlensége miatt Halmosnak hollétét határozottan megállapítani nem lehet. [...] inkább a mai NemesMilitics körül kell keresnünk, amely hely a telecskai dombokon a helység nevének meg is felelne." ш Ezen a tájon szerepel Dudás Gyula térképén is,

401 és egy mai térkép is jelez errefelé egy Hármas halom/Tri Ante nevű helyet. Engel Pál azonban éppen az ellenkező irányban, azaz a mai Zombor/Sombor dél-délkeleti részén, a Gradina területén feltételezte Halmost.

4 2 Még ha elfogadjuk is Engel Pál helymeghatározását, Halmos és a Gradina azonosságának ellentmond az a tény, hogy Engel szerint - Iványi idézett véleményével ellentétben - Halmos szerepel a török defterekben: 1578-ban a zombori náhijebeli Halomházban 10 hánét írtak össze. Halmos/Halomház azonosítását azonban tovább nehezíti, hogy Muhi János térképén Militicstől északkeletre, Pacsirtól nyugatra van egy Halomház nevű település,

403 közelében egy mai térkép Nemeshalom/Ivankovicevo szállást jelöli.

404 Jelenleg tehát bizonytalan Halmosnak nemcsak az egykori helye, de az is, hogy valóban lakott maradt-e a török hódítás után. A zombori gradinák azonosításához egyelőre kevés az ismert adat. Mivel ahogy azt fentebb jeleztem, - az általam Cservenkával azonosított Gradina 1. („a másik Gradina") első - és ezidáig egyetlen ismert - említése a 17. század derekáról való, előzményeként elvben bármely, akkorra már lakatlan környékbeli magyar település szóba jöhetne. Ezen a vidéken azonban jelenleg nem tudunk középkori faluról. A Gradina 2., (azaz a mai Gradinaszállás/Gradina salasi) azonosításánál azonban csak olyan település vehető figyelembe, mely már a török hódítás elején olyannyira lakatlanná vált, hogy egykori nevét az új betelepülők nem ismerhették. Ezt a falut jelenleg nem sikerült megtalálnom. 18 CSÁNKI Dezső 1894. 200. 9 Délvidék. Vajdaság - Vojvodina. Autóstérkép. 1:280 000. Topográf Térképészeti Kft. ю IVÁNYI István 1907. III. 44. " MUHi János 1944. 46. 2 ENGEL Pál 2002. (BDG 9. sz.); A térképen Coborszentmihálytól délkeletre jelölte, a településjegyzékben „Sombor (Zombor) K" megjelölést használta. Uo. 3 MUHI János 1944.69. 4 Délvidék. Vajdaság - Vojvodina. Autóstérkép. 1:280 000. Topográf Térképészeti Kft.