Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
54 Wicker Erika a török urak, kivezette őket oda és két vastag fa között kivették a vasládát, hogy mi volt benne, nem tudjuk, de a templom véginél a lapos széliben kell egy kútnak lennie, amelybe harangok vannak leeresztve kincsekkel együtt. " 4 A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a történet Madaras egykori mezőváros igen nagyméretű középkori templomára vonatkozik, melynek feltárása során egyetlen török kori lelet sem került elő, bár harangjának darabjait valóban megtalálták. 335 Semmi sem igazolja tehát, hogy a madarasi párkány a Katymár-gradinai, vagy pedig a Madaras-paplaposi területen állt volna. Van azonban egy másik lelőhely is Madaras határában, mely sokkal nagyobb valószínűséggel azonosítható az egykori török erődítménnyel. 1952-ben jutott Zalotay Elemérnek, a bajai múzeum akkori régészének tudomására, hogy Madarason, „a Telecskai dombok lábánál levő nagy gödörből évtizedek óta téglát termelnek ki éjszakának idején a falu lakosai, s a legenda szerint már egy vasládát tele pénzzel találtak ezen a helyen. A feltárást a gödör szélén kezdtem meg. [...] A téglák XV-XVI. századi [...] készítmények. Ezeken kívül két XVI. századi lópatkó, vasból, került elő [...] és 3 db. ezüstpénz. Kettő I. Zsigmond lengyel király fél tallérja 1543-ból, a másik magyar címeres ezüst dénár 1565-ből.[...] Az épület alapja azonban annyira feldúlt, hogy a második napi munka árán sem sikerült annak alakját kinyomozni. [...] A jelek szerint nagyobb építmény, esetleg erődítmény esete forog fenn, mely kapcsolatban lehet a Katymár határában levő ún. Törökvárral, ahol ugyancsak ilyen épületalapokat észleltem"? 1 ' Jelenleg ez az egyetlen lelőhely, mely az egykori madarasi párkánnyal azonosítható lehet - legalábbis a leletek és megfigyelések alapján, - ám a végső szót csak egy korszerű hitelesítő feltárás mondhatja ki. A madarasi török erődítmény szerepe az utak ellenőrzése lehetett, s e funkcióját a Zombor-Jánoshalma út mellett töltötte be. Ez az út Zomborból a mai Őrszállás/Stanisicon keresztül húzódott, erre utalhat az ettől északkeletre levő FelsőTörök-halom elnevezés is, 337 mely hasonló rendeltetésű hely emlékét őrizheti. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy a katymári Gradina eredetét nem a madarasi törökvárban kell keresni, hanem feltételezhetően egy Katymártól dél-délkeletre 4 Ifj. Burányi István levele, 1934. WICKER Erika 2004. 79.; Uő 2006. 90. lelőhely. Madaras - Paplaposon „templomkörüli temető terül el. A templomnak Ny-i falát kibontottuk. Itt állhatott a torony is, vagy esetleg a feltárt rész maga volt a torony alapozása. Szokatlan az alapozás mérete, valamint az eddig feltárt alaprajz. Igen komoly középkori templom állhatott itt. " A körülötte levő, legalább kétrétegű temető 12 sírjának nagyobb része mellékelt nélküli volt. Jellegzetes leletek: harangdarabok, bronz és ezüst pecsétgyűrű, pitykegomb, gyöngy, vascsat, csontnyelű vaskés, koporsóvasalás Az alkarcsontokat többnyire a váz mellett nyújtva, ritkábban az ölben vagy párhuzamosan a deréktájon találták. Kőhegyi Mihály leletmentése, 1960-1961. TIM RA 214-2001, 221-2001, RégFüz. Ser.I. No.14. 1961. 85., RégFüz. Ser.I. No.15. 1962. 88.; WICKER Erika 2004. 79-80.; Uő 2006. 90. lelőhely. 6 Zalotay Elemér leletmentése, 1952. TIM RA 198-2001; Az állítólagos pénzzel teli vasládát egy fentebbi idézet szerint nem itt, hanem a Paplaposon találták, amit Zalotay Elemér pontosan elkülönített a telecskai lelőhelytől. WICKER Erika 2004. 80-81.; Uő 2006. 93. lelőhely; Valószínűleg az évek múltával a helyi lakosok már csak a kincsre emlékeztek, de annak vélt tálalási helye feledésbe ment. 7 Délvidék. Vajdaság - Vojvodina. Autóstérkép. 1:280 000. Topográf Térképészeti Kft.
