Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Molnár Gergely: Adalékok a Közép-Tisza halászatához – Kádár Lajos: Halászok című regényének néprajzi elemzése

452 Molnár Gergely kubikosmunkát hagyományosan csak a fiatal házas férfiak végezték végszükség esetén, ha jelentősebb pénzszerzésre más mód nem kínálkozott; ám hogy meglett korú, magasabb presztízsű halászemberek visszasüllyedjenek erre a szintre, s hogy a megaláztatás ráadásul odáig súlyosbodjék, hogy még erre a munkára sem szerződtetik őket, teljességgel elképzelhetetlen lett volna korábban. Innentől már rendkívüli módon felgyorsul a hanyatlás. Alig két hónap alatt (július-augusztus) testileg-lelkileg összetörnek a kilátástalanságtól, nélkülözéstől s a családjuk iránt érzett bűntudattól. A rozoga vénembereket így jellemzi Kádár: „ Elsőnek Pajkos Laci bácsi lépett be. Lesült a dinnyeföldön az öreg és a fogai mind kipotyogtak a nyáron. Mostmár fölkunkorodott az álla, mint a mustra csizma orra. Fűzött szárbocskor volt a lábán. És a mocsokkiverte pipáján megcsillan a lámpa világa. Csula kalapja alól kifénylik fáradt szembogara. Bő, folthátán-foltos inge úgy lóg rajta, mint fáradt szűrkankó a madárijesztő-karón. (...) Gyovai Gyura bácsi (...) is igen rossz bőrben van mostan. Egész nyáron dinnyén élt - kenyér nélkül. Meleg lötty jó, ha egy héten egyszer került a szilkéjébe. Kopasz fejével, száraz aszkéta alakjával beillene templomi szentnek. Vállán most is vizes halásztarisznya van. " Később az is kiderül, hogy a fiatalabbak közül volt, aki faluját elhagyva elment más bérlőkhöz tartozó Tisza-szakaszokra (ugyancsak napszámba),

69 más szőrén-szálán eltűnt, sokgyermekes családjának sem szólva távozásáról, ismét mások feltehetőleg öngyilkosok lettek, s van olyan is, aki halálos betegséget kapott, s döntenie kell, kórházi ellátásra vagy a család élelmezésére fordítsa-e pénzét.

70 A regény nem foglalkozik a halászemberek további sorsának alakulásával, hiszen az már úgyis sejthető: a fiatalabbak s leszármazottak kénytelenek gyökeresen új, „modern" életstílust kialakítani, az idősebb nemzedék pedig nem képes már az egzisztenciális váltásra, az életutak kiábrándító, gyászos vakvágányokra siklanak. IX. Összegzésül elmondható, hogy a Halászok rendkívüli tömörséggel és hitelességgel, a népi írók szociográfiai realizmusának számos értékes eszközét felhasználva mutatja be a hagyományos világrend szertefoszlásának tragikus folyamatát. Egyedülálló abból a szempontból is, hogy a halászéleten keresztül jeleníti meg e traumatikus, 19-20. század fordulója körüli évtizedeket, mindebbe összetetten, de mindvégig koherensen ágyazva bele a táj hitelesen, első kézből tolmácsolt gazdag néprajzi hagyománykincsét. Mihamarabb hasonló elemzés alá kellene vetni Kádár Lajos többi regényét is, mert valamennyien izgalmasabbnál izgalmasabb aspektusokból vázolják a kor kulcsfontosságú változásait, s így minden sorukban megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. KÁDÁR Lajos é. n. 187. Vö. 47. jegyzet. KÁDÁR Lajos é. n. 187-189.