Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Molnár Gergely: Adalékok a Közép-Tisza halászatához – Kádár Lajos: Halászok című regényének néprajzi elemzése

442 Molnár Gergely volt. Bár márna, kárász és csuka is akadt elég. Szivárványszínben csillogtak a halak a napsütésben; ónszínű kopoltyúikkal bepipálták a levegőt. Locsogó nyüzsgéssel ficánkoltak a halak, amint az emberek osztályozva a partra rántott bárkákba dobálták őket. - Ez is megtörtént, legyen hála az Istennek - sopánkodott Rokolya András és rozsdás lakatot kattantott a bárkára. Hal és iszapszag ülepedett a tájra. Es a szemtelen sneffmadarak ott caplattak a közelben, hogy felfalhassák a szétmar adózott apró halakat, ha a halászok odább vernek tanyát. " Nagyon hasonlít ehhez az ásott-tiszai osztályozás is. Hasonlóképp négy bárkába különítik el a fogást, az élő- és álló vízi halfajták közti eltéréseknek megfelelően. Kádár jelentős növény- és állatismeretét nem csupán a halak és vízimadarak számos fajának leírása (és tulajdonságaik megjelölése) bizonyítja, hanem az is, hogy csak itt, a mesterséges állóvízben akad a hálóba sulyominda és katrészál, e növények ugyanis kizárólag sekély állóvizekben tenyésznek: „... Vén Rokolya odasietett a gazda csónakjához. Vér Péter meg amoda serkent, ahol a hálót húzták a parton. Egyik szárát négyen húzták, a másikat csak hárman. Hamar beállt a három emberhez és nekidőlt a kötélnek ... Istenem, milyen jó érzés volt ez. Most már összeért a két hosszú szárnykötél. Vér Péter belegázolt a vízbe csizmás lábával, hogy a hálóba akadt sulyomindát és katrészálakat leszedje. Hú, a bárkákat már odakészítették és megkezdődött a mustra, az osztályozás. Négyfelé. Harcsa, fogas, kecsege külön. Potyka, márna, csuka szintén külön. Aztán keszeg, kárász- És a negyedik bárkába az apró vegyeshal került. A parton szanaszéjjel fickándozó apró halacskák lihegve pipálták a levegőt. Ónszínű kopoltyújuk alól kirikított vörös szirongyájuk. " Olyannyira ide tartozik, hogy meg kell említeni a Kolomp szól a ködből egyik hasonló részletességgel és éleslátással megjelenített magyarázó leírását is, ahol a munkamenetet még valósággal halbiológiai kitételek is kiegészítik.

35 A „redemástapogatós" (reginás-tapogatós) halászat módszere tehát: „Sokszor figyeltem a nagyobb halakat is. A pontyok a víz fenekén mély gödröket vájnak maguknak az iszapban és ott pihenik ki egész napi fáradalmaikat, hogy ilyen gödörbe néha ötven-hetven ponty is befészkeli magát. Szerencsés a halász, ha rábukkan ilyen pontyfészekre. Nagyon tiszta időben, állóvízben, ha jó szeme van a halásznak, rálelhet. Gyöngén, mint a szódavíz gyöngyözik ott az állóvíz szintje. Attól függ a fogás, hogy oda tud-e evezni pontosan a halász- Ha félméterrel elvéti, már kár a fáradságért. Néha az egész fészek a halász bárkájába kerül. Isten tudja, 33 KÁDÁR Lajos é. n. 28-29. 34 KÁDÁR Lajos é. n. 39-40. 35 E műben egyébként - tekintve, hogy a Móra Kiadó gondozásában jelent meg „Tizennégy éven felülieknek" jelzéssel - közérthetőbb, magyarázóbb a fogalmazásmód.