Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Molnár Gergely: Adalékok a Közép-Tisza halászatához – Kádár Lajos: Halászok című regényének néprajzi elemzése
440 Molnár Gergely Gyovai Györgyöt, valamint az alpári Bárdi Józsefet, Kiss Istvánt, akik Kádárnál ugyancsak szerepelnek. 21 Noha Szabó Kálmán kutatásai nagyjából Kádár ifjúkorában zajlottak, a szövegek időbelisége mégis némiképp eltér, mivel ő (a Herman Ottó-i hagyomány miatt) elsősorban a múltba tekint, „ősi halászat nyomait" keresi, míg Kádár Lajos a jelent is fürkészi éles szemével. Mindenesetre az összehasonlítás lehetséges, azonosságok a két szöveg közt ugyancsak szép számmal fellelhetők és ezek, illetve főként az egymást kiegészítő, meg a csak Kádárnál szereplő adatok már előrevetítik a Halászokban vizsgálatra érdemes szempontok némelyikét is. 22 E ponton érdemes megemlíteni Kádár egy másik (talán legismertebb) regényét, a Tyukász Péter-t is, melynek cselekményszövése nagyban hasonlít a Kolomp szól a ködből-éh&z. Még Rokolya András „vén kecehalász" is szerepel egy helyütt benne, amint „a vízparton szundított subarongyán". 23 Ebből arra lehet következtetni, hogy a többi halász is valós személy lehetett, s a számos egyezés miatt - az előbbi két műhöz hasonlóan - ez a regény is hiteles forrásként használható. 24 A regényben szereplő helynevek is léteznek, kivéve Tiszarekettyést, mely Tiszaalpárnak feleltethető meg, illetve Tiszabösztönyt, mely a mára Tiszaalpár falurészévé vált Tiszaújfalu írói álnevesítése. A Tőserdő, Dög-Tisza, Tetvesdűlő, Szikra, Bukrospart stb. máig e nevükön emlegetett térségei a Közép-Tisza-mentének. III. A halászati eszközkészlet szempontjából vizsgálva s összehasonlítva a szöveget Szabó Kálmán tanulmányaival az állapítható meg, hogy az egyezések igen jelentősek. Míg Szabó Kálmán általános és rendszerezett muzeológiai tárgyleírást mellékel a bemutatott eszközökhöz, addig Kádár apró, de rendkívül praktikus részletekről számol be olyan szöveghelyeken (ezeknél érezni leginkább, hogy milyen átfogó Kádár Lajos tudása), ahol a cselekmény menete kevésbé lázas. Szabó Kálmán szerint „valamire való kis halásznak felszerelése a következő: 25-40 varsa, 1 hegyes kece, 1 gusza kece, 1 kosár és 1 reginás tapogató, 4 vég lápos horog, 4 végfenekes horog, 10 darab csapóhorog, 1 pöndölháló, 1 merítőszák, 1 halszedő szák, 1 vagy 2 vesszőbárka, 1 deszkabárka, 1 bukorszák, 1 csónak vagy ladik evezővel és a 20 SZABÓ Kálmán 1986. 266. 21 „Amikor halász nagybátyám állított be hozzánk, előre örültem az éjfélig tartó beszélgetéseknek. Ilyenkor eljöttek a többi halászok is. Zolnai István, a vén Pajkos László, Gyovai Gyuri bácsi." (KÁDÁR Lajos 1959. 121.) 22 Érdekesség, hogy önéletírása tanúsága szerint Kádár már gyermekkorában ismerte Szabó Kálmánt, legalábbis hallomásból: „A környékünkön a híres régésztudós, Szabó Kálmán dr. óriási ásatásokat végzett gyerekkoromban. A nép körében az a szóbeszéd járta, hogy a huncut úrféle az Árpád apánk koporsóját hajkurássza a föld alatt. De sehol se leli." (KÁDÁR Lajos 1959. 49.) Tudománytörténeti szempontból talán még érdekesebb, hogy a Tyukász Péter tanúsága szerint Kádár Tömörkény Istvánt is látta gyerekkorában, miközben a csépai látóemberre vártak. (KÁDÁR Lajos 1939. 66.) 23 KÁDÁR Lajos 1939. 119-120. 24 Miként alighanem valamennyi másik regénye is, minthogy minden írásában önéletrajzi adatokból építkezett.
