Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

Crkve, klisza, gradina, klostr 43 nyék. Az Engel Pál szerint a mai Zombor/Sombortól délkeletre fekvő egykori falu 1578-ban már puszta volt, ahol nem jegyeztek fel hánékat a defterek.

268 Az 1553-54. évi defter felsorol még jó néhány olyan középkori települést, melyek a zombori náhijébe tartoztak, de akkor adófizetőt már nem, csak néhány nem adózó házat írtak össze benne. Ezek - egy kivétellel: Gorne-Szántó, a mai Hercegszántó - ma már nem azonosíthatóak: Rábó, Párcsa, Misne, Páka, Cseresencz, Oszlók, Szent-László, Oraho, Koroin, Petrócz, Jakabfalu, Keczen, Koragyen és Páka-Szilos.

269 Nevük feledésbe merült - Engel Pál nem is közli őket -, s ma már egykori helyük sem ismert. Lehet, hogy a két Kliszát köztük kell keresni. A Zombor/sombori Kis-Klissza és a Muhi által „ma Klisza "-ként meghatározott Ak-Kilisza névadóit a rendelkezésemre álló adatok alapján tehát nem tudtam meghatározni. Az azonosítás kulcsmondata Muhi János táblázata, mely szerint „Ak-Kilisza (ma Klisza)" területén csak 1570-ben írtak össze 7 „adófizető keresztény ház"-aí.

270 Ebből arra lehet következtetni, hogy az egykori falu 1554-re átmenetileg lakatlanná, temploma pedig már 1570 előtt rommá vált, hiszen az ekkor gyéren lakott települést nem régi nevén, hanem a Klisza elnevezés egy változatával jelölték. Továbbá arra is, hogy 20 évvel később ismét lakatlan, legalábbis adófizetők nélküli lett - feltéve persze, ha az „Ak-Kilisza" elnevezés nem esetleges és egyszeri névhasználat volt -, és ugyanez vonatkozik Kis-Klisszára is. Mindenesetre a két klisza titka csak alapos régészeti terepmunkával és a környékbeli településekre vonatkozó középkori okiratok és defteradatok összehasonlításával fejthető meg; ezek azonban nemcsak igen hiányosak, de utóbbiak jószerivel ma még közületiének is. III. GRADINA ÉS KLISZA A „köznép ha a pusztákon régi épületromokat talál, azokat rendesen hajdani váraknak vagy régi templomoknak tartja s a szerint Gradinának vagy Kliszának nevezi el. " 271 Egyetlen olyan határrész-elnevezést találtam, amit előbb Gradinának, később pedig Kliszának hívtak. Ez a terület a Szabadka/Subotica melletti György én/Durdin határában van. '

7 Csánki Dezső szerint Telek az 1422-ben említett Kistelekkel azonos, melyet ekkor Boldogasszonytelkével (Gombos/Bogojevo) együtt említettek, ugyanakkor megjegyezte, hogy „ma Petrovácz és Glozsán közt találunk egy Telek nevű pusztát. " CSÁNKI Dezső 1894. 155., 165.; Engel Pál szerint Kistelek is a sziváci határban volt. ENGEL Pál 2002. (BCS 9. sz.); Iványi István „Telek II." név alatt említ még egy Telek pusztát, a mai Péterréve/Petrovoszelo/Backo Petrovo Selo mellett. IVÁNYI István 1907. IV. 136-137.; Említi Steltzer Frigyes véleményét is: „Steltzer ezen Telek várost a petrováci határban keresi, ahol a glozsáni oldalon most is egy emelkedett helyen régi elsáncolt épület romjai láthatók." Megjegyzi, hogy „helyesebben véli Csánki, hogy Telek Pacsér és Szivac között keresendő. " IVÁNYI István 1907. IV. 136. ,8 ENGEL Pál 2002. (BCS 9. sz.) ,ч VELICS Antal - KAMMERER Ernő 1890. 148.; A zombori náhijében ekkor alig volt 4-7 adózó házas település, a falvak legtöbbjében 1-2 adófizető háztartást írtak össze. Uo.; Ezek a feltehetően még a „kontinuus" lakosok természetesen a következő években elhagyhatták a települést, így 1570-re már ezeknek a falvaknak a neve is feledésbe merülhetett. 0 MUHI János 1944. 68. 1 IVÁNYI István 1909.1.71.