Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Mészáros Márta. „Édesanyám így sütötte ...” – A házi süteménysütési és fogyasztási szokások családon belüli hagyományozódásának vizsgálata Kiskunfélegyházán egy háromgenerációs család bemutatásán keresztül
404 Mészáros Márta Mindhármuk háztartásában a nyújtódeszka, nyújtófa, kiszúró formák, tepsik a legalapvetőbbek, de a nagymama vajlingot használ a tésztagyúrásra, addig az anya és lánya külön tálakat, elsősorban műanyagokat tart. A tejnek is külön lábast használnak. A kiszúrok mellett kosárka és őzgerinc forma is van. A tortát kerek lábasban süti a nagymama, az anya inkább hosszúkás tepsiben, az unoka pedig speciális gyümölcstorta sütő formában. A nagymama csak kézi habverőt használ, azt is tudva, hogy 8-10-12 tojásfehérje fel veréséhez legalább háromszázat kell verni, hogy kemény legyen a hab. Az anya és az unoka robotgépet használ. Mindhárman úgy gondolják, hogy a sütéshez nem kell sok minden. A következő kérdéscsoport a receptgyűjteményükre és a gyűjtésére vonatkozott. A nagymamának nincs füzetbe, vagy könyvbe gyűjtött receptgyűjteménye. Minden a fejében van. Az ő édesanyjának sem volt leírva. Megtanította arra, amit ő tudott, de sajnos fiatalon meghalt. 1959-ben kapott először süteményes könyvet a Nusitól (testvére), amelybe - emléke szerint - bele volt írva, hogy „tanulj meg főzni, mert férjed afó'ztödet többre fogja értékelni, mint a frizurádat". Ezen felül, még van egy-két süteményes könyve, de keveset süt belőlük. Néha kipróbál valamit, de az egyszerűségre törekszik. Ritkán újságokból, Nők Lapjából, szomszédasszonyoktól látott valamit, elkérte a receptet, és kipróbálta. így ismerte meg a pudingot is, amit nagyon megszeretett. Az anya ezzel szemben már egy dossziéban gyűjti a kézzel, illetve géppel írt recepteket, amelyeket kapott. Akkor kezdte gyűjteni, amikor a munkahelyén névnapozások alkalmával süteménnyel kínálták egymást. Az asszonyok a finom sütemények receptjeit legépelték és szétosztották egymás között. Ilyen gépelt recepteket gyűjtött össze az anya a dossziéban, a legtöbbre dátum is van írva, illetve, hogy kitől kapta. Ezen kívül a szomszédasszonyától, barátnőitől, újabban a lányától is kap recepteket, valamint a TV-ből, újságokból is jegyzetelt. Az évek során több süteményes receptkönyvet 7 vásárolt, amelyben bejelölve tartja számon a kedvelt süteményeket. Édesanyjától nem örökölt írott receptgyűjteményt, ő viszont mind a könyveinek, mind a gépelt receptjeinek a nagy részét már odaadta a lányának. Az unoka 3-4 éve egy füzetbe írja a recepteket. Előtte lapokon, cetliken, gépelt papírokon - amit anyjától kapott - gyűjtötte a recepteket, de túl sok, és átláthatatlan volt, azóta ebbe a füzetbe beleír minden új, kipróbált, kedvelt receptet. Könyvet nem vásárolt, mert kapott az anyjától, de nem is használja. Barátnőitől, vendégségben egymásnak adják a recepteket. Hasonló élethelyzetű kismamák otthon gyakran készítenek süteményt, próbálnak ki újdonságokat. Gyermekeinek iskolai rendezvényein, ha új süteményt lát, elkéri a szülőktől a receptet. Ezen kívül a TV-ből, mint a Sthal Judit konyhája, vagy a Recept Klub, és Laci bácsi receptjeit, sütési fogásait figyeli, valamint a női magazinokban, ha lát érdekeset, kiírja. Bevallotta, hogy többet gyűjt, mint amennyit megsüt. Anyósától viszont nem kapott és nem is kért receptet soha. 7 F. NAGY Angéla 1982. - HORVÁTH Ilona 1963. - PÉTER Jánosné 1993. - VÁNCZA József 1939.
