Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Merinu Éva: A helvéciaiak búcsújárási szokásai

A helvéciaiak búcsújárási szokásai 371 Csatka Csatka a Bakony keleti szélén fekvő kegyhely. Egyik adatközlőm megfogalmazása szerint csatka égy völgybe van lenn. A falutú jó kint van, nagyon szép hely. Olyan, mint égy katlan, és gyönyörű nagy fák vötték körbe. Ott égy remete lakott, akinek magjelent a Szüzanya, és ott égy kápolnát is építőitek. Ez a mai, az Irgalmasság anyjáról elnevezett kápolna az ottani Szentkút közelében 1862-ben épült.

14 A kegyhely keletkezésének legendája szerint 1862-ben Csodálatos dolgok történtek a kút közelében: „kellemes illatú füstöt, majd a kút fölött megállapodó csillagokat láttak; a kútban gyönyörű virágkoszorút csillagoktól könnyezve, majd a fákról aláereszkedő csillagokat és rendkívüli fényességet, amiben három alakot különböztettek meg: egy nagyobbat aranykoszorúval és két kisebbet".

15 A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradiaknak Az utóbbi időkben Csatka a hazai cigányság országos jelentőségű búcsújáró helyévé vált. Fő búcsúját Kisasszony-napkor, szeptember 8-án tartják.

16 Egyik adatközlőm elbeszélése szerint Csatka kimondottan a cigányoknak a fő zarándokhelyük, zömében cigányok vótak ott, de azok a borzasztó gazdagok. És ilyenkor van náluk a vajdaválasztás, a vajdalánya esküvője. Mikó ott vótam akkó a vajdának vót a lányának az eljegyzése. Mari agyúd A helvéciaiak másik kedvelt búcsújáró helye, Máriagyűd a Pécsi Egyházmegyében, Siklós közvetlen közelében fekszik. A hagyomány szerint II. Géza király építtetett itt egy templomot 1148-ban Szűz Mária tiszteletére, mert annak szobrához és a közelében lévő forráshoz már akkor is sokan zarándokoltak.

17 A hagyomány úgy tartja, hogy a török megszállás idején a régi kegyszobor eltűnt, ezért új szobrot hoztak a kegyhelyre. Ezt azonban a kuruc csapatok elől a közeli Siklós várába, majd Eszékre menekítették. A Rákóczi- szabadságharc után szerették volna visszakapni, de az Eszékkel folytatott pereskedésben alul maradtak. Csodás gyógyulásokról itt is születtek legendák. Az egyik szerint 1737-ben a balkáni török háborúból behurcolt pestis dühöngött Siklós környékén. E hadjáratban betegedett meg Batthyány Károly gróf is. Édesanyja, Eleonóra fogadalmat tett a gyűdi Segítő Szűzanyának, hogy a kegytemplom építéséhez hozzájárul, ha a fia meggyógyul. A csodás gyógyulás pár nap múlva bekövetkezett.

18 A Máriagyűdi Szentkutat is sokan látogatják, különösen annak főbúcsúján, Nagyboldogasszony napján, augusztus 13-án. Kútjának vizét egykor a híres gyűdi 14 BARNA Gábor 1990. 47. 15 VAJKAI Aurél 1940.51. 16 BARNA Gábor 1990. 47. 17 BARNA Gábor 1990. 95. 18 BARNA Gábor 1990. 96.