Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
Crkve, klisza, gradina, klostr 35 A jól látszó romot a bajaiak az 1710-es években „közönségesen Szrimlyánszka Kuszának, azaz Szeremlyei Templomnak" nevezték. Ugyanezt az elnevezést ismerte az 1641. évi születésű, 1726 táján már baracskai lakos Veszelin Tatity: „az réghi épületnek helyit hallotta mindenkor kuszának, magyarul Templom hellyének hivatni. " Az évszázadokig álló szeremlei templom, melynek a 18. század első harmadában már jórészt csak térdmagasságú falai látszottak, még ebben az állapotában is fontos határjelző volt. Feltehetően ezzel függött össze teljes elpusztítása, mivel Czobor Márk bajai földesurat a falmaradványok „fennálló bizonyítékok gyanánt" akadályozták birtokszerzési törekvéseiben. 1728-ban Baja város tanácsa ásókkal és kapákkal felszerelt embereket küldött, hogy „a' réghi Szeremlyei kő Templomot fundamentomából kapállyák. " A munka több napon át tartott: „ Teghnap Mégh csak környös körül az fundamentumot tisztogatták s belül is sok helyen föl hanták, kivált a santusariumjkát és az oltárnak köveit, a' mint az pap Misét szokott mondani, asztis megh találták. Mái napon pedigh ismét Truponkint mentek ki kapákkal" 13 így tűnt el végleg a föld színéről a szeremlei pusztatemplom - rövid ideig használt szláv nevével együtt. A „Szrimlyánszka Klisza" elnevezés kétségtelenül Szeremle középkori temploma romjaira vonatkozik. A probléma csak az, hogy a mai Szeremle lakott része közelében két középkori templom maradványai is előkerültek. A falutól nyugatra, a Göröndnek vagy Göröndösnek nevezett határrészen előkerült régészeti leletek középkori településre utalnak: „tehát a nagy magyar falunak a helyén voltunk, míg a jelenlegi temető ellenkező oldalán, ahol a templom állott, már mázas cserép is mutatkozott. A török korban a templom köré zsugorodott a falu. " 2I4 Ez tehát az egyik középkori templom. Több adatom jelenleg nincs róla, mivel területén csak terepbejárás és helyszinelés történt, régészeti feltárás nem. A falutól keletre, a jelenlegi temető délkeleti részénél, egy Templomhegynek nevezett kiemelkedésen „a felszínen tégla, habarcs, kő, emberi csontok, cserepek. Tipikus középkori templomkörüli temetkezés. A település kb. 200-400 m-es körzetben, de a faluhoz közelebb, megtalálható. " A régészeti feltárás során ismertté vált a kb. 90 cm széles templomfal egy szakasza és a több rétegű temető 10 sírja. Jellegzetes leletek: párta, gyűrű, gyöngyök, párizsikapocs, koporsószegek. 215 Talán éppen a Templomhegy elnevezés az azonosítás kulcsa, és az akkor még feltárható, 212 BÁRTH János 1989. 364.; WICKER Erika 2004. 86. 213 BÁRTH János 1989. 364-365. 214 Török Gyula terepbejárása, 1950. TIM RA 261-2001; Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1960. TIM RA 262-2001; RégFüz. Ser.I. No. 14. 1961. 18.; Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1969. TIM RA 262-2001; Ugyanennek a lelőhelynek a részei az Öregtemető és Barátgödör néven ismert lelőhelyek. Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1960. RégFüz. Ser.I. No. 14. 1961. 86.; WICKER Erika 2004. 87-88.; WICKER Erika 2006. 108. lelőhely. 215 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1960. TIM RA 263-2001; és ásatási dokumentációja, 1960. TIM RA 269-2001.; RégFüz. Ser.I. No. 14. 1961. 86-87; „Tóth Kálmán 5 db koporsószöget talált. " Sultis László feljegyzése, 2004. TIM RA leltározatlan; WICKER Erika 2004. 89.; WICKER Erika 2006. 110. lelőhely.
