Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Kovács Endre: Miért pokol a pokol? – Népi humor a Délvidéken

Miért pokol a pokol? - Népi humor a Délvidéken 357 Mennyei étlap Meghalt az öreg paraszt és följutott a mennyországba. Földi életében hozzászokott a kalóriás étkekhez, reggel pálinka, délben borivás meg hasonló. A mennyországban meg folyton aludttejet meg joghurtot kapott enni... Néhány nap elteltével mondja az Istennek, hogy lehetne-e disznópörkölt, csirkepaprikás ebédre? Az Isten vállat vont, a szakállát simogatta és gondolkodás után felelte: - Lehetne is, de kettőnkért? Nem érdemes! Miért pokol a pokol? János koma elnyerte végső jutalmát, fölkerült a mennyországba. Jött, ment, tekintgetett minden irányba, ismerkedett a másvilággal. Egyszer csak egy kis ablakon letekint, hát ottan látja ám a komáját: Valami kocsma félében vigadtak, az asztalon minden földi jó ott volt, ami a szemnek, szájnak ingere. Kérdi az egyik karpaszomántos angyalt: - Mi az ott lent? - Oda ne is nézz, az ott a pokol - mondta a szent angyal. - Bánom is én, oda akarok menni! Amikor lekerült, ott volt a komája és kitörő örömmel fogadta, szóval igen megörültek egymásnak. Fölújították a régi emlékeket, iszogattak. Közben egy szép fiatal meztelen nő volt a fölszolgáló. János komát megkörnyékezte: egy óvatlan pillanatban az ölébe ült és egyik mellét a szájába helyezte. János koma agya teljesen elborult! Leteperte a heverőre, szeretkezni akart vele, de a hölgynek nem volt pinája! - Komám, hát mi ez? - kérdezte fölindultán a pokolbeli komájától. - Látod komám? Ez itt igazi pokol! Mert ha ennek a szép Lucifernek lenne pinája, akkor ez volna a mennyország! NÉPSZOKÁSOK ÉS SZOKÁSKÖLTÉSZET Újévi köszöntő Adjon Isten bő bort, bő búzát Pinát, pipát, paripát Meg egy hordó bort meg pálinkát. Ha valamelyikünket kiszólít az árnyékvilágbú Adjon neki örök nyugodalmat!