Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Kovács Endre: Miért pokol a pokol? – Népi humor a Délvidéken

322 Kovács Endre Szólás formájú falucsúfolók Ó te Moravica, jaj Pacsér Kenyeretlen Csantavér Szonta, Bogoja, Doroszlónak bocskora. A szontai sokacok Keresik a kukacot. Szilbereki siákok, Rácmiliticsi svábok, Sztapári guszárok (kalózok). Doroszló: De rossz-ló, Gombosi tahó, Bácsordasi krokodil lesök, Bezdáni bikanyergelők. Tréfás földrajzi nevek Amerika A település határának keleti, legtermékenyebb, de legmesszebb eső része. Gazdagságát az ígéret földjéről, Amerikáról kapta. Az első világháború előtt volt egy parasztcsárda, ahol az ott birtokos parasztok, a munka mellett, sok időt töltöttek. A nagy távolság miatt házsártos feleségeik sem zaklathatták őket: számukra ez igazi Amerika volt. Pinafődek Ilyen névvel a károsultak illetik azokat a földeket, amelyeket valamely kéjenc öreg paraszt törvénytelen élettársára íratott és halála után a nőszemély utódai vették a birtokukba. Brazil A település határának a déli részén a Gulya akol közelében a Mosztonga túloldalán levő, Római sánc részét képező tíz hektárnyi földterület, amelyet föltehetően a Braziliát megjárt kivándorlók neveztek el. Ezt látszik bizonyítani a kivándorlók szomorú hangvételű dala is amely ekképpen kezdődik: „Brazília hegyes völgyes határa De sok kislány átkot mondott reája..." Hephaj Kocsma a Földműves Szövetkezet közvetlen közelében, annak egyik üzemeként kb. tíz éven át működő, közkedvelt és máig emlegetett kocsma volt.