Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Fehér Zoltán: „Táncolhat az a ló a csillagos egekbe” – A ló a bátyai nép életében
294 Fehér Zoltán Jó van Miklós, jó van. Itt van a két szürke, akiket te hajtasz mindig - sőt azoknak a szürkéknek három-három füle vót. - Röggel korán mönjé, mer bizony nem itt van Németboly, de úgy, hogy neköm délbe itthun lögyé, mire mönnek esküdni, mer ha nem, többé nem löszöl a szolgám. Persze mindent elkövetett az ember annak idejin, hogy csak legyen jó gazdánál. Hát tizenegy óra vót, mire Szekcsőre értünk egy kocsival, negyvennégy, én vótam a negyvenötödik. Igen ám, de komp nem vót ezen az ódaion. Most mit csináljunk? Ha nem érők oda délre, hát nem löszök tovább a jó gazdámnak a szolgája. Hanem azt mondta a tagoknak. Üljetek be a kocsiba, hunnyátok be a szemeteket. Hát persze meg is fogadták a szavamat. Erre föl én azt mondtam a lovaknak: - Édes, Nemes vót a nevük a szürkéknek. Azt mondják az ottani nézők. - Ne menj bele a Dunába! Ennyi néppel elmerül! Mit gondol maga? Semmit! Édes, Nemes! Hát azt figyelték azok az ottan lévők a partról, hogy lángokat vágtak a patkók. De pillanatok alatt túl vótak a Dunának a másik felin. Úgy, hogy kompot nem köllött nekik várni. Majd a tőtésen megin csak megengedte a két szürkét, úgy hogy a telefonoszlopokat sűrű léckerítésnek látta. Úgy szaladtak a lovak. Mikor harangoztak, akkó odaálltam a gazdámnak az udvarába negyvennégy tagú zenekarral. És akkor gyütt a gazdám, engöm megtapogatott, hogy nagyon jó töttem, és lekezelt az egész zenekarral. Énnekem adott ezer egy hízódisznót külön a gazdám, mer eleget tettem a kötelességemnek. Akkor a lakodalom tartott hét hétig. Szombati Sándornál. Az vót a gazdája. Híres vót az a gazda. Utána, mikor vége lett a lakodalomnak, akkor ők két hétig szünet nélkül ittak mög ettek. 228 A tudós kocsis mondakört a néprajzkutatók sajátosan magyar, sőt pogánykori emlékeket őrző képződménynek tartják. A tudományos kocsis a hajdani pogány táltos utódja, aki szembenáll az új vallás papjaival. Erre is emlékeztet az első mondánk. A második egy pogánykori szertartás emlékét őrzi. (A Kínos ragadványnév meg a tudomány szerzés kínjaira utal.) A templomtorony a ősvallás világfájának, az égigérő fának felel meg, a mondabeli tudós kocsis ezt lovaskocsistul hajt föl a tetejébe, mint ahogyan a sámán (a táltos elődje) szertartása során hátasállatát jelképező dobja segítségével jut föl az égigérő fára. Utolsónak talán a legszebb bátyai hidelemmondát mutatom be. FEHÉR Zoltán 1984.245.
