Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: Hajósi sváb lakodalmi szokások a XX. század első felében
190 Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária a koszorúslegény meg a szerelmetes vőlegény. Szívből maguknak Dicsértesséket mondunk, hozzá tisztelettel egy meghívást is átadunk az eljövendő örömteli napra. Elkísérjük majd a jegyespárt a lakodalmas házból a közösség házába, a közösség házából az Isten házába, az Isten házából ki az utcára, egyik utcából a másikba, vízen és szárazföldön. Betérünk az Istennek házába, hogy övék legyen a papi esketés áldása. A papi esketés után már földíszítve vár a lakodalmas ház, hol trakta lesz és vendéglátás. A trakta és vendéglátás ideje alatt, ki-ki kedvére mulatozhat. Mindegy az nekünk, öreg-e vagy fiatal, gazdag-e vagy szegény, csak mindenki vígan szórakozzék. Kis imánknak ezennel végét vetjük, és minden vendéget szeretettel köszöntünk. Dicsértessék a Jézus Krisztus! A fiatalok leány- és legénybúcsút csak az I. világháború előtti időkig tartottak. Ez nem közvetlenül a lakodalom előtti estén volt, lehetett a lakodalmat megelőző szombaton vagy vasárnapon is, mert akkor jobban ráértek az emberek. Ilyenkor adtak egy vacsorát a fonóban a legény- és leánytársaknak. Az is előfordult, hogy a vőlegény a pincébe vagy a kocsmába hívta meg a barátokat. De ide csak a legények mentek. Otthon az édesanya főzött, általában pörköltet. A vőlegény és barátai kimentek a pincékhez és jól berúgtak és kész volt. A vőlegény a bandával kiment búcsúzni, hogy búcsút vegyenek egymástól. A bort a vőlegény adta. A legény három marsot rendelt a legénybandának, búcsúzásként a barátoktól. 24 En ilyen ünnepségen nem voltam, ez inkább a nálam idősebbeknél volt. De hallottam róla, és leselkedtünk is a barátokkal. A Kränzlabed nem a Gfligputztag estéje volt. Ez csak ilyen összejövetel volt a legjobb barátokkal és barátnőkkel. Egy olcsó kis vacsorát adtak - emlékezett Oszwald Józsefné Huber Mária. Lánybúcsút az I. világháború után csak ritkán tartottak, de néha összejöttek a lányok, kört alkottak, körbe ültek, ezért mondták, hogy Kränzlabed. A szomszédos nemesnádudvari és császártöltési sváb lakodalmi előkészületek szokásait lásd: BEREZNAI Zsuzsanna 2005. 222-225.
