Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: Hajósi sváb lakodalmi szokások a XX. század első felében

Hajósi sváb lakodalmi szokások... 171 a gazdagokkal. Ha néha egy gazdag és egy szegény jött össze, azt a szülők nem akarták. Akkor az volt a szójárás: - A, majd a szélmenyasszony ('forgószél') összekuszálja, akkor nem kerülnek össze. (A was, d' Wendsbraut weatt's scha varaißa, nach wearid sie itt zemmakammal) - Doblerné Friedri Heli Bäs visszaemlékezése. Ha két fiatal szerette egymást, de egyiknek a szülei nem akarták, hogy összeházasodjanak, akkor azt mondták: D Wendsbraut weatt au älligs usanandraißa, azaz 'Majdcsak széttép mindent a forgószél'. Ha egy lánynak udvarlója volt, és a szülők nem akarták, és elpanaszolták, hogy nem akarják azt a legényt, akkor a másik ráfelelt: Des kan ja no dr Wend usanandblasa, usanandraißa, azaz 'Hiszen még szétfújhatja, széttépheti a szél'. A kupiázással csak az asszonyok foglalkoztak, a lányok meg a férfiak nem. De többnyire a nagymama dolga volt. A szülők néha a végletektől sem riadtak vissza, hogy akaratuk érvényesüljön. Ezt példázza Hangya Mihály né Fatter Erzsébet esete, akit a faluban első férje után Oszmayer Lízi Basként ismernek: Az édesanyám kiszemelte, hogy ki legyen a vőlegény. De nekem nem volt szimpatikus. Anyám meg Agnes néni anyja összevertek engemet. Lefogtak engemet és puff! Megvertek. Akkor elszöktem, mentem szolgálni. Akkor szolgáltam májusig, Hajóson szolgáltam. Letelt a szolgálati idő, de nem akartam haza menni. Azt mondták, menjek haza, ha kikapok, majd beszélnek vele ... De akkor anyám már nem vert meg, beengedett, és a szoknyák már el voltak készítve ... [a májusfatáncoláshoz] A kupiázás akkor nagyban ment. Mert ha az öregek valakit kiszemléztek, akkor úgy kellett volna lenni, de én elszöktem. Akkor se mentem férjhöz! Kikaptam, a vér a hátamon lefolyt... Nemcsak én jártam így, hanem sokan voltak így... Szerelemből csak kevesen házasodtak. Olyan eset is előfordult, hogy a leány a lánykérés előtt nem is látta a legényt, mégis ahhoz kellett hozzá mennie: Az öregök összefőzték, és a fiatalnak meg kellett enni.

(Die Alti haud's auskoched and die Jangi haud's messa aufreassa.) Akkor eljött a vőlegény este, és akkor: - Itt vagyok! A szülők eldöntötték. Fuszenecker Józsefné Fuszenecker Mária így beszélte el a következő esetet: A családban történt, hogy egy fiú udvarolt egy lánynak, és azt el is akarta venni, és a szülők meg egy másik lánnyal akarták összehozni, mert annak egy barázda földdel több volt. És akkor hát: - Nem szabad! És nem szabad! Es akármi lesz, akkor se nem szabad!