Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

V. Sági Norberta: Könyvből gazdálkodni – Félévszázad törekvései a gazdálkodás fejlesztésére (Kecskemét, 1870–1930)

152 V. Sági Norberta A 3,5 holdas konyhakertészet csak a tanítási célokat szolgálta, a tanulóknak a zöldségfélék termelési, eltartási és feldolgozási módjait tanították. Nagyobb mennyiségben görög- és sárgadinnyét, káposztát termeltek. Locsolásra 1908-ban olyan tartályos szélmotort állítottak fel, melyben a tartály a felesleges vizet tárolta és szélcsend esetén az állott vízzel tudtak locsolni/

1 A mélyebb részeken fűzest telepítettek, innen került ki a háziipar számára szükséges vessző. A szőlő

32 fele borszőlő, másik fele csemegeszőlő volt. Csupán a gyakorlati képzést szolgálta, a tanulók itt tanulták meg a szőlőművelési, borkészítési eljárásokat. Az iskola gyümölcsöse 1 magyar holdon terült el, melyen csak a megyében termelésre ajánlott fajtákat szaporították. A csemetéket a környékbeli gazdáknak kínálták megvételre. A faiskola célja volt ezen kívül, hogy a tanulók a nemesítést és oltványkezelést megtanulják, hogy az iskola gazdaságát oltványokkal ellássák. Emellett a fölösleges csemetéket eladták és így terjesztették a megye éghajlati és talajviszonyainak megfelelő gyümölcsfafajtákat. Anyagyümölcsöst is állítottak be az oltóvesszők kitermelése érdekében.

33 Az iskola állatállománya az első években csak a gazdasági munkák elvégzését és a tejtermelést szolgálta. Az állomány kiegészítésére, illetve pótlására maguk is neveltek csikókat, tinókat. A tehénállomány elsősorban jól tejelő fajtákból állt. 1905-ben állattenyésztés terén a szarvasmarha, ló, sertés, juh mellett a nagytestű belganyúl, a baromfi, és a selyemhernyó tenyésztésük is „kellő színvonalon" állt.

34 12 méhcsalád is volt a gazdaságban a méhkezelési módok megismerésére, és kísérleteztek különböző méhkasokkal is.

35 Az iskola az Országos m. kir. Növénykísérleti Állomás kérésére növénytermesztési kísérleteknek is helyt adott: pl. burgonyatermesztési kísérletet végeztek 8 fajtával l-l holdon, műtrágyázási kísérlet folyt burgonyával, szöszösbükköny és alcsúti kukorica homokon való termelésével, mohás, szikes rétek javításával próbálkoztak.

36 A nehéz munkaviszonyokra tekintettel az intézmény a Herman-féle kukorica művelést is kipróbálta.

37 Ennek lényege abban állt, hogy a tengerit négyzetesen kellett vetni és így keresztben és hosszában is megművelhető volt a Planett-junior féle lókapával. 30 ÉRTESÍTŐ 1898. 15. 31 A konyhakertet három részben művelték: 1. trágyázva: őszi és tavaszi saláta, korai káposzta, karalábé, zeller, paprika; 2. trágyázatlan: petrezselyem, sárgarépa, céklarépa, pasztinák, vöröshagyma, fokhagyma, póré, metélőhagyma. 3. trágyázva: dinnye, uborka, tök, paradicsom, bab, cukorborsó. 1908. 13-15. 32 ÉRTESÍTŐ 1898. 15. "ÉRTESÍTŐ 1898. 14. 34 ÉRTESÍTŐ 1898. 12-14., ÉRTESÍTŐ 1905. 10-12. 35 JELENTÉS 1908. 15. 36 ÉRTESÍTŐ 1898. 15-17. "JELENTÉS 1908. 13.