Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
12 Wicker Erika 1. BEZDÁN/BEZDAN - KLISSZA = ? Arról, hogy Bezdán határában is volt egy Klisza nevű rész, csak egyetlen és igen szűkszavú forrás tudósít, mely szerint a „ Kiissza dombon épület nyomok " 41 voltak. Mivel azonban a terület pontos helyét jelenleg nem tudom meghatározni, nem is kísérelhetem meg a bezdáni klisza azonosítását. A mai Bezdán/Bezdan határába számos középkori település területe nyúlik be. Észak-északkeleten Szőlős, az 1578-as defter 10 hánés Рака Szeleusa, 48 e fölött Рака, a török időkben hasonló nagyságú település. 49 Nem voltak azonban ekkor már adófizető lakói a bezdáni határ keleti részén egykor volt Lekcse birtoknak, 50 az 1578-ban Markovcenek ill. Erdeválnak nevezett Márki és Erdőalja falvaknak 51 és annak az Avató pusztának, az 1578-as defter Vatovájának sem, melynek pontos helyéről csak annyi tudható, hogy „Bezdan (Bezdán) körül" lehetett. 52 Pusztává vált az egykori Kisküllőd falu is, melyet 1578-ban Kis Kolutnak neveztek, s mely a mai Bezdán/Bezdan és Küllőd/Kolut között, előbbitől északnyugatra feküdt. 53 Lakott maradt azonban Udvard, az 1578. évi defter Udvar települése, ahol ekkor 16 hánét írtak össze. Helyét Engel Pál Szőlős és Lekcse között, a bezdáni határ keleti részén feltételezi. 54 A bezdáni Kiissza azonosításában természetesen számolni kell a középkori Bezdánnal is. Utóbbival kapcsolatban azonban egyelőre nem egységes a kutatás. Engel Pál Battyánt, az 1578-as defter zombori náhijebeli, 16 hánés Batyan települését tartja a mai Bezdán/Bezdan elődjének. 55 Bathyant Iványi azonban Barthán/ Bartánnyal veszi azonosnak, 56 ami már csak azért sem elfogadható, mert Bartányt 1578-ban Bortan néven 11 hánéval jegyezték be a zombori náhijébe. 57 Másutt azt írja Bezdánról: „Mi volt a török hódoltság előtti időben ezen helyen? Nem tudom. [...] Csak a 18. század elején találkozunk ismét a Bezdán névvel". 5 ^ Az „ismét" 47 ROEDIGER Lajos 1902. 226. 48 Középkori adatok: IVÁNYI István 1907. IV. 134-136.; 1578. évi adatok: ENGEL Pál 2002. (BDG 56. sz.); Iványi szerint „ezen Szőlős [...] Coborszentmihály mellett volt és Zombornak ma is egy külvárosa Szelencse néven. " Uo. 136.; Engel Pál térképén ugyanakkor nem Coborszentmihály közelében, hanem a mai Kolut/Küllőd és Gakovo/Gádor között van feltüntetve. Uo. 49 IVÁNYI István 1907. V. 80-81.; 1578. évi adatok: ENGEL Pál 2002. (BDG 8. sz.).; „1904. óta Рака bezdáni határrésznek hivatalos neve EgyházhalmokQAleksa Santic - WE). " IVÁNYI István 1907. V. 80-81. 50 IVÁNYI István 1907. IV. 65.; ENGEL Pál 2002. (BDG 37. sz.) 51 IVÁNYI István 1907. V. 63.; ENGEL Pál 2002. (BDG 37. sz.); Erdőalját Iványi Hergyavicaval azonosítja és a mai Jánoshalma határába teszi. IVÁNYI István 1909. I. 68-69.; Engel szerint ugyanakkor Erdevál „Bezdan körül (Lekcse mellett)" fekszik. ENGEL Pál 2002. (BDG 37. sz.) 52 ENGEL Pál 2002. (BDG 21. sz.) 53 ENGEL Pál 2002. (BDG 21. sz.) 54 ENGEL Pál 2002. (BDG 56. sz.); Iványi István - bár ugyanezen a vidéken feltételezi, - a település helyének pontos azonosítására nem tett kísérletet. IVÁNYI István 1907. III. 130. 55 ENGEL Pál 2002. (BDG 21. sz.) 56 IVÁNYI István 1907. III. 21-24. 57 ENGEL Pál 2002. (BDG 36. sz.); Iványi szerint Bartány „a török defterekben nincsen említve. " IVÁNYI István 1907. III. 24. 58 IVÁNYI István 1909. II. 45.
