Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Kothencz Kelemen: Nyelvrendi perlekedések – A római katolikus istentiszteleti nyelvrend ügye a hercegszántói sokac és magyar lakosság körében a 19–20. század fordulóján

Nyelvrendi perlekedések 115 sát Kupusarevic Ljubomir zombori szerb esperes ne segítse elő. Az újvidéki szerb püspök szerint az esperes a szántovaiakat az áttérés dolgában nem csábítgatta, hanem csak a törvény útjára utasította.

90 A következő esztendőben a sokacok többször kijelentették, hogy templomba mindaddig nem járnak, amíg az ünnep- és vasárnapokon a 10 órai isteni tisztelet sokac nyelvű nem lesz, vagy amíg a régi rend vissza nem állíttatik.

91 Nagyboldogasszony ünnepén mindössze egy sokac volt a templomban, aki gyónt és áldozott. Az illető előzetesen bejelentette a papnál, hogy tovább már nem vár, ő templomba fog járni, bármi történjék is. Ugyanis amióta megfélemlítették, nem mert többé templomba jönni. Az ünnepen Zombor város főkapitánya épp Szántován tartózkodott, és hallotta, amint Tomasev Sima sokac ember hangosan azt kiabálta: „Agyon kell ütni!", melyért a főkapitány meg is dorgálta. A bunyevác származású Czár András 1897. szeptember közepétől ideiglenes adminisztrátorként, majd rövidesen már plébánosként tevékenykedett Szántován.

92 A szántovai aposztázia Az események kicsúcsosodása az 1899-es esztendő elején kezdődött. Január 13-án dr. Czvetkovits Péter zombori ügyvéd levelet írt Czár András plébánosnak, melyben tudatta vele, hogy a szántovai katolikus sokacok tömegesen szándékoznak a görögkeleti egyházba lépni.

93 Az ügyvéd addigra már minden előkészületet megtett, csak azt kérdezte a paptól, hogy egyszerre, vagy pedig egyenként, két tanú kíséretében akarja-e fogadni a kilépni óhajtókat. Az 1868. évi LIII. törvénycikk 3. §-a előírta, hogy a más vallásra áttérni szándékozóknak saját egyházközségük lelkészénél két tanú jelenlétében kell bejelenteni tervüket, majd az első nyilatkozattétel után két hét elteltével és legföljebb 30 nappal ismét két tanúval kell megerősíteni a kilépési szándékot.

94 A törvény célja nyilvánvalóan az volt, hogy elhamarkodottan, pillanatnyi felindulásból senki ne hagyja el egyházát. Közel egy hét múlva a sokacok elkezdték a jelentkezést, és január 21-ig 774en tértek át a görögkeleti hitre.

95 23-án ismét kb. 150-en jelentek meg a plébánián, de a pap a vezetőknek nem engedte meg, hogy jelenlétében a jelentkezőket össze89 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/3837. 9U KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/4165/139. 91 KFL. 1. 1. b. Hercegszántó 1898/1353.; KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1898/3901/82. A plébános 1898. szeptember 13-án írott levele. 92 WINKLER Pál 1909. 324. Czár András 1857. november 23-án született. 1882. június 3-án szentelték pappá. Az 1886. év április 5-ig a bács megyei Csonoplyán (ma Conoplja Szerbiában) káplánként tevékenykedett. Azt követően Zomborba került szintén káplánnak, majd még ugyanabban az évben, november 10-én a zombori római katolikus népiskola hitoktatójává nevezték ki. Szinodális vizsgáját 1891. szeptember 16-án tette le. KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1893/1267. 93 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1899/619/16. 94 MÁRKUS Dezső (szerk.) Magyar Törvénytár 1836-1868. évi törvényczikkek. Budapest, 1896. 506. 95 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1899/619/21.