Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Kothencz Kelemen: Nyelvrendi perlekedések – A római katolikus istentiszteleti nyelvrend ügye a hercegszántói sokac és magyar lakosság körében a 19–20. század fordulóján
Nyelvrendi perlekedések 113 jesen megnyugodva fogadtak, a sokacok közül azonban csupán néhány személy jelent meg a misén. 76 Evetovics szántovai missziója április 19-én véget ért, a következő nap visszatért Bajára, és elfoglalta kápláni állását. 77 Április 23-án levélben számolt be az érseknek, hogy magánúton értesült róla, a húsvéti ünnepeken nem jelentek meg a sokacok. Ellenben a kálvárián négy-ötszázan imádkoztak, nagypéntek estéjén pedig legalább ezren voltak ugyanott, és szent énekük visszhangzott az egész községben. Mandic Zivko egyik cikkében megemlíti, hogy a templomból kiszorult sokacok elkeseredésükben a szántovai Vodicát, azaz szent forrást keresték fel, ahol Velin Marinnal az élükön énekeltek és imádkoztak. 78 A feltámadási szertartáson szintén nem volt jelen egyetlen sokac sem, hanem amerre a menet elvonult, a térre beágazó utcákban, hosszú sorokban térdelt a sokacság, minden család a saját háza előtt, igen sokan gyászruhában. Evetovics zárójelben megjegyezte, hogy „Nálok a köznapi ruha nagy ünnepen gyászt jelent". 19 A szerb húsvét második napján sokac deputáció járt Zomborban Brankovics patriárchánál azzal a szándékkal, hogy áttérnek az ortodox vallásra. 80 1897. augusztus 22-én az érsek Bátori plébánostól érdeklődött a sokac hívek templomlátogatásáról. Különösen az érdekelte, hogy a 15-i templombúcsú napján, részt vettek-e az isteni tiszteleten. 81 A levélre Budanovich Lajos káplán válaszolt és jelentette, hogy a sokacok közül még mindig nem jár egyetlen lélek se a templomba, és a nép jelenlegi hangulata szerint erre egyelőre még reményük sem lehet. 82 Beszámolt arról is, hogy 17-én összegyülekezett kb. 40 sokac, hogy plébániára menjen és bejelentsék kilépésüket. Ebbéli szándékukban csak nagy nehezen sikerült egy befolyásosabb emberüknek őket visszatartani. A bajai szerb paphoz mégis tömegesen jártak és már Zomborban is jártak - állítólag 500-600 aláírással -, hogy az elszakadást megkezdjék. Emellett úgy nyilatkoznak, hogy ha a jövő vasárnapig (augusztus 29.) semmi intézkedés sem jő, megkezdik az alkudozásokat a szerbekkel. A vallási viszály megszüntetése végett és a béke helyreállítására érdekében az érsek Fejér Gyula zombori apát-plébánost küldte Szántovára. 83 Fejér Budanovich káplán társaságában felkereste a községi jegyzőt, és augusztus 29-ére beszélgetésre 6 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/1432/58. 7 KLF. I. 1. b. Hercegszántó 1897/1985. 8 MANDIC, Zivko 1997. 101. 9 A baranyai horvátok gyász- és halotti viseletéről: SAROSAC, Büro 1986. 136-137. 0 Evetovics 1897. május l-jén értesült erről Sztankovics nyugalmazott szerb tanítótól, aki Bábics Tivadar zombori bankhivatalnoktól kapta a hírt. KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/1985. 1 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/3589. 2 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/3649. 1897. augusztus 25-én kelt levél. 3 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/3649.
