Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Kothencz Kelemen: Nyelvrendi perlekedések – A római katolikus istentiszteleti nyelvrend ügye a hercegszántói sokac és magyar lakosság körében a 19–20. század fordulóján
112 Kothencz Kelemen lehetne segíteni a dolgon: naponként két orgonás mise, vasár- és ünnepnapokon pedig a két nagymisén kívül két prédikáció is lenne. Akkor egyelőre megmaradhatna a régi rend. A júniusi papszentelés után már tudna két káplánt küldeni Szántavára, így hátha a „versengő felek" megnyugodnának. Mivel a farsangi időszak utolsó napjain a kedélyek rendszerint kissé felhevültebbek a hétköznapiaknál, ezért Evetovics káplán, Ribovicz András garai plébános és Vojnits István főispán javaslatára az érseki rendelet február 28-ra tervezett kihirdetését a böjt egyik vasárnapjára elhalasztotta. 71 Az elkövetkezendőkben csak tovább romlott a helyzet, ennek ellenére Ribovicz András bízott benne, hogy a sokacok lecsendesednek. 1897. február hó 24-én kelt levelében így írt az érseknek: „A mi illeti az apostaziát, igaz hogy egy csoport sokacz beállított a plébánia udvarába és kiabálta: ha nem marad a régi rend, ugy nazarénusok leszünk, nem kell semmiféle pap, de hogy ezt komolyan megtenék, alig hihetem; mert a sokacz faj sokkal bigotabb nép. - Igaz hogy uj év óta nem járnak a sokaczok a templomba, sem férfi, sem nő, sem fiatalság. Múlt vasárnap sokacz sor lévén Evetovics prédikált, de a hallgatóság 3. lélekből állott. De remélhető, hog lassanként magukhoz térnek, és maguktól neki fognak indulni. Példa erre Sztanisics, 72 a hol a németek hasonlóan cselkedtek, és most semmi baj, minden rendben van. így lesz Szántován is. " 73 Evetovics János káplán javasolta, hogy nagyböjt második vagy harmadik vasárnapján kellene meghirdetni az új, párhuzamosság elvén alapuló istentiszteleti rendet, amely csak augusztus első vasárnapján lépne életbe, vagyis az új káplán megérkezésekor. 74 A káplán azt is tanácsolta, hogy a kibocsátott új istentiszteleti rendet mindkét nyelven leírva függesszék ki a sekrestyében, amint a mostani is állandóan ott látható a templomban. Időközben néhány személy Evetovics káplántól tudakozódott a bevezetendő rend részleteiről, majd némi információ birtokában egy sokac „rosszindulatú" férfi azt terjesztette a nép között, hogy az új rend csak ideig-óráig tart, azután elmarad a második mise. A sokacok abba is belekötöttek, hogy az új renden nem szerepelt az érseki pecsét és az új pap aláírása. Evetovics János ezt kiküszöbölendő 1897. március 19-én táviratban engedélyt kért az érsektől, hogy a nyelvrendet kinyomtathassa, majd ezt meg is tette (Függelék 2.). 75 A szentszéki ülést követően Evetovics János 1897. március 21-én meghirdette az istentiszteleti nyelvrendben hozott határozatot, melyet a magyar ajkú hívek tel71 KLF. I. 1. b. Hercegszántó 1897/907.; KLF. I. 1. b. Hercegszántó 1897/927. A tervezett időpont „épen lévén farsang vasárnapja, melyen a nép korcsmákban szokott dőzsölni, és így a nélkül is alkoholtól felizgatott kedélyekkel könyen valami összekoczanás, verekedés kelletkezhetne." - írta 1897. ferbuár 24-én Ribovicz András. KLF. I. 1. b. Hercegszántó 1897/937/42. A hercegszántói sokacok 20. századi farsangi szokásairól: VELIN, Stjepan 1982. 72 Később Őrszállás, ma Stanisic Szerbiában. 73 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/937/42. 74 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/1122. 75 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/1322.
