Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Kothencz Kelemen: Nyelvrendi perlekedések – A római katolikus istentiszteleti nyelvrend ügye a hercegszántói sokac és magyar lakosság körében a 19–20. század fordulóján
108 Kothencz Kelemen Császka érsek Bátori János levelének kézhez vétele után az istentiszteleti nyelvrendben hozott új határozatát, míg annak „keresztülvitelére" kedvezőbb idő nem adódik, hatályon kívül helyezte. 49 Emiatt a magyarok ismételten az érsekhez fordultak. Levelükben azt állították, hogy a sokac hívek elkeseredésének egyedüli oka Bátori plébános, ugyanis ő volt a lázító aki előidézte a sokac tüntetést, hogy ezzel tévútra vezesse a magyarokat. Szerintük a sokacok lázadás nélkül beletörődtek volna az új rendelkezésbe, ha a plébános nem fogja pártjukat, és nem küldi minduntalan a sokacok vezetőit Matkovics Mihály helybeli tanítóhoz, hogy ő az érseki hatósághoz beadandó kérvényeiket megszerkessze, illetve Kalocsára menendő deputációjukat kioktassa és útba igazítsa. Emellett még azt mondták a magyarok, hogy a csendőrök által kérdőre vont sokac tüntetők cselekedetük mentségére azt hozták fel, hogy őket plébánosuk buzdította a kitartásra, tüntetésre, és még azt mondta nekik, ne féljenek, mert „míg ő lesz a szántovai pap, addig más istenitiszteleti nyelvrend nem lesz, mint a régi". 50 A magyarság panasza a plébánosra továbbá az volt, hogy a feles istentiszteletet elrendelő határozatot csak újév napján hirdette ki, oly megjegyzéssel, hogy a magyarok „nyertek ugyan, de a mit nyertek, könnyen el is veszíthetik megint". Maison Mihály esperesnél 1897. január 11-én megjelentek Rigyicán a szántovai magyar ajkú hívők küldöttei, és bánatos szívvel adták elő, hogy miután az isteni tisztelet felességét kimondó egyházhatósági rendelet újév ünnepén a templomban meg lett hirdetve és a templom ajtajára is ki lett ragasztva, nagy fájdalommal kellett hallaniuk a Háromkirályok napján (január 6.) tartott szentmisén az ellenrendelet fölolvasását. Ezzel kapcsolatban szerették volna megtudni az egyházi hatóságtól, hogy milyen indokok semmisíthették meg oly gyorsan az új rendelet életbelépését. Miáltal lettek a magyar hívők nyílt kacaj és gúny tárgyává lealacsonyítva a templomban és a templomon kívül? „ Újév napján igazságos győzelmet hirdettek nekünk, és már néhány nap múlva a sokacz hívők bennünket mint kudarczot vallott jövevényeket a templomban lökdösni, a magyar asszonyok fejéről kendőket lehuzigálni mertek. " írták levelükben. 51 Az érsek ezek után megbízta az esperest, hogy menjen át Szán to vára, és személyesen győződjön meg az ottani helyzetről, majd adjon hű képet róla. 52 A szántovai magyar lakosok január 16-án már a községi elöljáróság által kiadott hivatalos bizonyítvánnyal tanúsították, hogy a községben a templomi jogok miatt semminemű véres verekedés sem volt. 53 49 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1896/5385. 50 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/205. A szántovai magyar lakosok 1897. január 9-én írott levele. 51 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/205/7/2. 52 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/205. 53 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1897/240.
