Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban
98 Wicker Erika - Knipl István A Sárköz területének meghatározó vízfolyásai a Kígyós, a Nagyér, a Vajas, a Sárvíz és az Örjeg voltak. 24 A terület vízrendezésére a 19. század végén és a 20. század elején került sor. Az ármentesítés során szükséges volt a Duna szabályozása, védgátak kiépítése, majd belvízlevezető csatornák építése. A csatornák a korábbi erek, fokok medrének felhasználásával készültek el, míg a legjelentősebb belvízlevezető csatorna (Duna-völgyi-főcsatorna 1913-1925 25 ) a Sárköz peremén, az Örjeg mentén került megépítésre. Ma ezek a csatornák a terület meghatározó vízrajzi jelenségei. A „CSÁSZÁR" ÉS A CSÁSZÁR-TÓ „CSÁSZÁROK" CSÁSZÁRTÖLTÉSEN A telepítésmonda sokféle változata - egy kivételével - megegyezik abban, hogy valamelyik uralkodó e vidéken történő látogatása előtt a Vörös mocsár egy szakaszát járhatóvá kellett tenni. Azt, hogy ez az uralkodó József, I. Lipót vagy Mária Terézia volt-e, eltérően ítéli meg a hagyomány. Az 1860-as évek közepén József császárral hozták összefüggésbe a falu nevét: „ Császártöltés a nép monda szerint nevezetét onnand nyerte, hogy József Császár erre keresztül utazván kocsija a 'Kistói szőlőknél lévő völgybe elakadt, miért is ot az ő rendeletéből egy töltés csináltattatott, a mely töltéstől nyerte a falu a nevét"?* 3 illetve: „az adoma szer ént a Község nevét onnan vete, hogy Jósef császár a Török háború alkalmával Belgrádba a táborhoz erre utazván, kotsija rósz utón elakadt s vontatni kellett, s az ő egyenes meghagyása folytán azon lapályos helyen egy nagy töltés készíttetett, közel a falu felső végén, melly Császártöltésnek neveztetvén, a falu is ezen nevet kapta. " Későbbi gyűjtések a töltés építését I. Lipóthoz kötik: „ a hagyomány azt tartja, hogy (Császártöltés) /. Lipót király idejében (1703-1705) telepíttetett meg. Jelesen, hogy itt utazván, a császár utazása alkalmával készíttetett itt az Örjeg mocsarain keresztül töltés, melynek készítéséhez Meklenburgból hoztak ahhoz értő német munkásokat, akik azután itt maradtak, s a töltésről nevezték el településüket Császártöltésnek. " - „ Keletkezése a XVIII. század derekára esik. Első lakói Mecklenburgból idetelepített németek voltak. A hagyomány azt tartja, hogy I. Lipót idején költöztek ide, amikor a császár magyarországi utazását előkészítették és ROMSICSImre 1998.30. BÁNÁTI Miklós é. n. 27. Hoffmann Lajos jegyző és Koch Vintze „heletes" bíró közlése, 1865. In: PESTY Frigyes 1984. 73. Hoffmann Lajos jegyző és Petz Bernát bíró közlése, 1864. In: PESTY Frigyes 1984. 76. GALGÓCZY KÁROLY 1877. 283. Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye monographiája. Budapest, 1877. III. k. 283.; Idézi: TÍMÁR Kálmán 1939. 3.; Szó szerinti átvétel: BOROVSZKY Samu é. n. 46.: „A hagyomány azt tartja róla, hogy I. Lipót uralkodása alatt [...] keletkezett, midőn a császár utazása alkalmával az Örjeg mocsarain át töltést emeltek, melynek készítéséhez Mecklenburgból hoztak ahhoz értő munkásokat, a kik azután itt maradtak s a töltésről nevezték el telepüket Császártöltésnek. "; Idézi: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára. Budapest, 1930. 1. k.
